Ahol az emberevés nem, csak a halottgyalázás büntetendő

Rotenburg a Fulda folyó bal partján fekvő idilli német képeslapkisváros, tiszta, rendezett utcákkal, ódon házakkal, fenyőfás-girlandos karácsonyi piaccal, forralt borral, vidám emberekkel. Itt áll egy 35 szobás kúria (egyes leírások szerint csak átalakított falusi magtárépület) nagy kerttel. Egy személy lakja, Armin M., aki módosnak számít, szüleitől örökli a kúriát. A szomszédok szerint kedves, szolgálatkész, zsarnok anyját annak haláláig hűségesen ápoló, gyermek- és kutyabarát ember. Armin M.-nek volt egy elvált asszony barátnője, akinek a gyerekeiért rajongott, a kertben hintát is felállított nekik. Az államügyészség szerint M. úr elsősorban a saját neméhez vonzódik, de ez szigorúan a magánügye. Komputerszakértő, még a Bundeswehrben tanulta ki a szakmát. Katonai elöljárói szerint az erős testű, kiugró állú, kopaszodó, kék szemű férfi példás karriert futott be tizenkét év alatt, a főtörzsőrmesterségig vitte. Megbízható, rendes munkatársnak, katonának tartották. Leszerelése után a civil életben kamatoztatja tudását. Anyagi gondjai nincsenek.

Bernd Jürgen Brandes berlini mérnök a Siemensnél dolgozik igen magas beosztásban, egy fejlesztőcsoportot vezet. Munkatársai szakmailag zseninek, emberileg áskálódó, furcsa, kielégületlen személyiségnek tartják. Kettős életéről, személyiségéről – akárcsak Armin M.-nél – környezete szinte semmit sem tud. Szüleivel nem tart kapcsolatot, családi kötelékeit elvágja. Negyvenes évei elején járó, egyedül élő, ritkás, feje tetején hidrogénezett fekete hajú, kerek arcú, szemüveges férfi, a rendőri jelentések szerint homoszexuális beállítottsággal. Ismert ügyfele a berlini szado-mazo bordélyoknak, a nyugat-berlini Zoopark vasútállomás férfiprostituáltjainak. Anyagi gondjai nem lehetnek, vezető Siemens-mérnökként legalább havi tízezer eurót (csaknem 420 ezer koronát) keres. Berlin-tempelhofi tetőteraszos luxuslakásában méregdrága komputerrendszereket tart. Szenvedélyes internetező, gyakran böngészik a világhálón. Bernd Jürgen B.-t 2001. március 9-én látják utoljára. Később megtalálják végrendeletét, amelyben anyagi javait egy barátjára testálja.

„Keresek egy jó testi felépítésű, 18–30 év közötti férfit, aki beleegyezik, hogy levágjam és megegyem” – hülye vicc az interneten? Van olyan, aki komolyan venne effajta őrültségeket? Van. A hirdető Armin M. főtörzsőrmester, az áldozat szerepére pedig Bernd Jürgen Brandes mérnök jelentkezik. Valamikor 2001 elején Berndt Jürgen B. és Armin M. ördögi forgatókönyvet dolgoz ki, vérfagyasztó alkut köt. E szerint Armin M. lemetszi Bernd Jürgen B. nemi szervét, amit közösen elfogyasztanak. Ezt követően M. késszúrásokkal végez a berlini mérnökkel. Feldarabolja, majd részeit elfogyasztja. ĺgy is történik. Armin B. a kúria pincéjében hentesszerszámokkal, húskampókkal külön mészárszéket rendez be a rettenetes színjátékhoz. A nyomozók Armin B. kúriája egyik szobájában rábukkannak a valóságban lejátszódó horror Big Brother-történetet rögzítő videofelvételre. A videót néző rendőrtiszt a látványtól rosszul lesz, rövid időre félbeszakítják a vizsgálatot. A kúriakonyha hűtőszekrényében akkurátusan műanyag zacskókba porciózott emberhúst találnak. A kertben kis halom, alóla emberi maradványok kerülnek elő, csontvázrészek, egy koponya. Valószínűleg Berndt Jürgen B.-é.

Mit kezdjenek Armin M.-mel, aki részletes, feltáró vallomást tesz? Mit kezdjenek az üggyel, amely szinte besorolhatatlan, kilóg mindenfajta kategorizálásból? Az államügyész kéjgyilkossággal akarja vádolni M.-et és életfogytiglant kér rá. A precíz és alapos német jogászok tanácstalanok. Kéjgyilkosság-e, ha valaki beleegyezik abba, hogy rémséges körülmények között megöljék és megegyék? Lorenz Böllinger brémai professzor szerint a német jogban az emberevés nem büntetendő cselekmény. Az áldozat beleegyezésével való megölés és a halottgyalázás viszont bűnnek számít, öt évig terjedő börtönnel torlandó meg.

Armin M. a szakértők szerint teljes mértékben beszámítható, tehát felelősségre vonható. Benne és áldozatában egyaránt kannibalisztikus hajlamok lappangtak – állapítják meg a vizsgálótisztek. De hogy válik egy rendes adófizető német átlagpolgárból, a középosztály tagjából, aki rendszerint csak Bratwurstot eszik és sört iszik rá, kannibál?

Kannibalizmus. Primitív vallási szertartás, amely az elfogyasztott személy ereje, lelke által nyert hatalmat szerzi meg? A tudósok sem ismerik az okokat. Kannibalizmusról szóló hírek érkeztek a múlt század utolsó negyedében a világ minden részéről, Afrikából (Bokassa császár), Kambodzsából, ahol a vörös khmerek áldozataik máját ették meg. Az Andokban lezuhant gép életben maradt utasai halott társaikat ették meg, hogy életben maradjanak. Németországban tízévenként fordul elő kannibalizmus – mondják szakemberek.

Rotenburg, 2002. december