Agyi elváltozásokat okozhat a fiataloknál a marihuána alkalmi fogyasztása

A Journal of Neuroscience című szaklap friss számában megjelent tanulmány abban különbözik sok más, marihuánáról szóló munkától, hogy azok a szer krónikus, gyakori használóit vizsgálták. A Northwestern Egyetem, a Massachusettsi Általános Kórház és a Harvard Orvosi Karának kutatói összefüggést mutattak ki aközött, hogy az adott személy hány alkalommal szívott marihuánás cigarettát, és milyen rendellenességek jelentkeztek az agyában.

"Fiatal, 18-25 éves embereknél tapasztaltunk elváltozásokat olyan kulcsfontosságú agyterületeken, melyekkel soha senki nem kívánna tréfálni" - magyarázta Hans Beiter, a Norhtwestern Egyetem pszichiátria- és viselkedéstudományi professzora, a kutatás egyik vezetője. A kutatás két agyterületen, a nucleus accumbensben és az amygdalában azonosított módosulásokat olyan marihuánafogyasztóknál, akik heti egy-hét füves cigarettát szívtak el. A két agyi régió kulcsszerepet játszik a motiváció és az érzelmek irányításában.

Változott a tömege, alakja és a sűrűsége is a két említett agyterületnek. Az eltérések esetleges hosszú távú következményeit azonban további kutatásoknak kell megvizsgálniuk. "Az volt a feltevésünk, hogy ezek változások esetleg olyan korai jelek, amelyek később motiválatlansághoz vezetnek, vagyis a füvező elveszíti érdeklődését korábbi céljai iránt" - tette hozzá Beiter.

A marihuána a szövetségi törvény szerint továbbra is illegális szer, ám mióta Washington és Colorado államok a "rekreációs használat" legalizálására szavaztak, egyre többen jutnak hozzá. Orvosi használatát húsz amerikai államban engedélyezik. A legalizálás támogatói érvelésének középpontjában az áll, hogy a szer biztonságosabb, mint az alkohol. Korábbi kutatások kimutatták, az alkohol agyi elváltozásokhoz vezet, az új tanulmány pedig az alkalmi marihuánafogyasztók agyának fizikai módosulásaira világított rá - mondta Beiter.

Az eredmények egybevágnak azokkal a régebbi kutatásokkal, amelyek alapján a marihuána jelentős hatással van a fiatal, még fejlődésbe lévő agyra. A kutatónak meggyőződése, hogy 30 éves kor alatt csak azoknak lenne szabad a szerhez folyamodnia, akiknek halálos betegségük fájdalmát csillapítja.