Adventi kalendárium: Egész évre feltöltődni az ünnepek alatt

A szeretet ünnepe, ez az egy nap utat mutat, hogy hogyan viselkedjünk egész esztendőben. Az önzetlen szeretet az, amely összetartja a családot, nélküle üressé válnak a napok, a családi kapcsolatok. A karácsony minden embernek alkalom arra, hogy remény költözzék a szívébe, hiszen egy gyermek születése a remény csillagát tűzi ki a család egére.

A betlehemi csillag az egész emberiség reményének csillaga.

Az én karácsonyaim még ma is ugyanazt a boldogságot adják, mint amikor feleségemmel, édesanyámmal álltunk a karácsonyfa előtt és az alig egyéves kislányom a karomon ülve tapsikolva, rikkantgatva örült a csillogó gyertyáknak, csillagszóróknak. Bár nagyszüleink, szüleink eltávoztak mellőlünk, szeretetben nem lettünk szegényebbek, hisz’ helyettük a gyermekek, unokák vannak velünk, akiket átölelhetünk, akik átölelnek bennünket. Olyan ez az ünnep, hogy egész évre kihat, feltölt.

Az ünnepre való felkészülés anyagi vonzatai, az ajándékvásárlás gondjai eltörpülnek a várakozás, az ünnepre való lelki felkészülés az ünnephez közeledve egyre megnyugtatóbb érzéséhez, hogy újra eljött az idő, amikor ismét szeretteim előtt bizonyságot tehetek, hogy szeretem őket, s tőlük is bizonyságot nyerek, hogy szeretetükben élek, s mindezt úgy, hogy a hétköznap gondjait feledve fogunk ünnepelni. Szokásosan, hagyományosan ünnepelünk: fenyőfával, melynek már a díszítése is ünnep. Hagyományos karácsonyi ételekkel az asztalon.

Dalkörünk rendszeresen szerepel a karácsonyesti istentiszteleten. Onnan hazatérve következik a szokásos vacsora. Majd egymás meglátogatása szenteste vagy az ünnep első napján, hiszen már nem egy házban, lakásban él a család. Karácsony másnapján általában a közeli rokonság meglátogatásával telik. Az ajándékozás is szerves része az ünnepnek, de nem elsősorban ez adja karácsonyunk ünnepének fényét.
 

Szabados László
A szerző nyugdíjas pedagógus (igazgató tanító)