Abij Ahmed Ali etióp miniszterelnök kapja az idei Nobel-békedíjat

Etiópia és Eritrea 1998 és 2000 között vívott határháborút egymással, és a hosszú évekig tartó ellenséges viszony után 2018 júliusában állították helyre a két ország közötti kapcsolatokat, akkor jelentették be, hogy megszűnt a két ország közötti háborús állapot, és kezdetét vette a béke és a barátság időszaka.

Abij Ahmed Ali azzal érdemelte ki az idei Nobel-békedíjat, hogy komoly erőfeszítéseket tett a béke és a nemzetközi együttműködés érdekében, és különösen meghatározó kezdeményező szerepet töltött be az Etiópia és Eritrea közötti határvita megoldásában – állt a díjat odaítélő norvég bizottság indoklásában. Reményüket fejezték ki, hogy a kitüntetés megerősíti majd Abij Ahmed Ali munkáját.

„Egy békés, stabil és sikeres Etiópia számos pozitív utóhatással is jár majd, megerősíti a régió országai közötti testvériséget” – mondta Berit Reiss-Andersen, a bizottság elnöke, hozzátéve, hogy a díjjal elismerik és bátorítják az etióp miniszterelnök arra irányuló szándékát, hogy jövőre demokratikus választásokat tartsanak a kelet-afrikai országban.

Abij Ahmed a bejelentés után úgy reagált a bizottság elnökével folytatott telefonbeszélgetésben, hogy meghatódott, és nagy izgalommal tölti el, hogy ő lett az idei díjazott. „Ez olyan kitüntetés, amelyet Afrika kapott, amelyet Etiópia kapott, és azt gondolom, hogy a többi afrikai ország vezetőjére pozitív hatással lesz a kontinens békefolyamatában” – fogalmazott az etióp kormányfő.

A 9 millió svéd koronával (830 ezer euró) járó Nobel-békedíjat december 10-én adják át Oslóban a kitüntetést megalapító Alfred Nobel halálának évfordulóján. Idén 301 jelölt közül válogatott a békedíjról határozó bizottság.

Eritrea 1993-ig Etiópia egyik tartománya volt de függetlenségi harc árán kivált belőle, majd háborút vívott vele, és a két ország a közelmúltig ellenséges viszonyban állt. A diplomáciai olvadás csak 2018 nyarán indult meg, amikor Etiópia új reformista miniszterelnöke, Abij Ahmed Ali bejelentette, hogy teljesen elfogadja a két ország között 2000-ben Algírban megkötött békemegállapodás feltételeit, amelyeket a korábbi addisz-abebai kormányok elutasítottak. Csaknem húsz év után újra találkozott egymással a két ország vezetője, kölcsönösen újranyitották nagykövetségeiket, és a hadiállapot megszűnésével az etiópiai légitársaság is újra járatot indított Eritreába. Abij Ahmed Ali és Iszajasz Afeverki eritreai elnök tavaly szeptemberben Dzsiddában békemegállapodást írt alá, amely a nyáron létrejött történelmi kiegyezés további megerősítése volt.

A belpolitikában Abij Ahmed szakított elődjeinek autoriter kormányzási stílusával, több ezer politikai foglyot engedett szabadon, feloldotta a betiltott politikai pártokra kirótt korlátozó intézkedéseket, és nemzeti megbékélési bizottságot hozott létre. Erőfeszítéseit azonban továbbra is beárnyékolják az Etiópián belül ellenségeskedések.

Az etióp kormányfői hivatal a díjról határozó norvég bizottság bejelentésére úgy reagált: egész Etiópia nagy büszkeséggel fogadta, hogy az ország miniszterelnökének ítélték oda az idei Nobel-békedíjat, és az elismerés az etiópiaiak „közös győzelme”. Egész nemzetünk nagyon büszke – írta a hivatal Twitter-oldalán. Közleményükben kiemelték: a Nobel-békedíj elismerése mindannak a munkának, amelyet Abij Ahmed Ali végzett „az egységesség, az együttműködés és az együttélés” érdekében.