A zebrán sincs mindig előnye a gyalogosnak

A rendőrség Lipšic balesetét vizsgálja, egyelőre konkrét információkat nem tettek közzé. Ami biztos, hogy a képviselő autójából a helyszínen is megnézték és lefényképezték, milyen kilátása volt az adott fényviszonyok mellett az úttestre, s volt-e lehetősége időben észrevenni az úttestre lépő férfit, aki egyébként sötét ruhában volt, láthatósági elemeket sem viselt öltözékén.

Kockázatos séta

A gyalogosok Szlovákiában nincsenek könnyű helyzetben. Míg a nyugat-európai országokban teljesen szokványos, hogy az autók már az átkelőhöz közeledő embernek is megállnak, addig nálunk gyakran a zebrán sétáló gyalogost is jó, hogy el nem elütik. Nem számít ritkaságnak, hogy az ember hosszú percekig áll az átkelőnél, míg valamelyik autó megáll vagy ha már az átkelőn van, néha szó szerint futnia kell, mert a közelgő autó gyorsít. Ráadásul a gyalogosoknak a törvények szerint több előírást is be kell tartaniuk. Ha baleset történik, gyakran még az sem mentség, hogy a zebrán ütötték el a gyalogost.

A vonatkozó jogszabály előírja, hogy a gyalogosnak a zebra jobb oldalán kell közlekednie. Nem léphet az úttestre, ha nincs meggyőződve arról, hogy a közeledő autók sebessége és távolsága miatt biztonságosan átjut az út másik oldalára.

Átkelőn kívül

A gyalogosok nem mindig használják a zebrákat, néha azért, mert lusták elsétálni az átkelőig, ám arra is gyakran van példa, hogy az adott útszakaszon nincs is zebra, így kénytelenek bárhol átsétálni az úton. Jozef Drahovský közlekedésbiztonsági elemző szerint ha egy gyalogos sötétedés után akár csak néhány méterrel kerüli el a zebrát, növeli a lehetőségét annak, hogy a sofőr nem fogja észrevenni. „A zebrák általában úgy vannak kivilágítva, hogy a sofőr az átkelőn közlekedő embereket lássa. Sok gyalogos viszont nem tudatosítja, mennyire kockázatos, ha a zebra előtt vagy mögött megy át az úton, ráadásul fekete öltözékben” – mondta múlt héten Drahovský.

A közlekedési előírások nem tiltják, hogy a gyalogosok zebrán kívül is átsétáljanak az úton, ha betartanak néhány szabályt. A legfontosabb, hogy nem kényszerítheti az autókat a sebesség vagy irány megváltoztatására, s az útest tengelyéhez képes merőlegesen mehet csak át. A gyalogosnak olyankor is ügyelnie kell, amikor zöldön sétál át egy átkelőn, ugyanis a mentőknek vagy tűzoltóknak ekkor is előnyt kell adnia, s nem mehet át az úton futva vagy anélkül, hogy szétnézne.

Több az olyan kockázatos átkelő, ahol a gyalogosok és például a mellékútról a főútra kitérő autók is zöldet kapnak, ám a sofőröknek előnyt kell adniuk a gyalogosoknak. Ezek a közlekedési helyzetek is kockázatosak, ugyanis a sofőrök nem mindig tudatosítják, hogy a zebra előtt ácsorgók is zöldet kaphatnak, s ha túl gyorsan indulnak el, nem tudnak lefékezni az útra kilépő személyek előtt.

Amikor előnyt kell adni

Általánosan elfogadott vélemény, hogy a zebrán mindig előnye van a gyalogosnak, de ez sem mindig igaz. A gyalogos ugyanis még a zebrára sem léphet úgy, hogy kilép a közeledő autó elé. Másrészt, ha a zebra előtt áll, a sofőröknek kötelességük megállni és előnyt adni a gyalogosnak. Sajnos ezt a kötelességet gyakran a rendőrök sem tartják be.

Ráadásul, ha a gyalogos már az átjárón van, a sofőröknek minden körülményben előnyt kell adniuk. „A sofőrnek nemcsak a saját sávját, hanem a szomszédosakat is figyelnie kell. Ha oldalról közelít egy gyalogos, a sofőr köteles előnyt adni. Még akkor is ha, négysávos útról beszélünk, melynek közepén villamossín van. A sofőröknek ilyenkor kötelességük megállni” – mondta Drahovský.

Reakció és féktávolság

A gyalogosok nagyobb biztonságához egyébként hozzájárult, hogy a városokban 60-ról 50 km/órára csökkentették az előírt sebességet. Drahovský szerint 50 km/óránál sokkal nagyobb esély van arra, hogy a sofőr lefékez, ugyanis több ideje van arra, hogy észrevegye a gyalogost. Az akadályt magasabb sebességnél is észreveszi, ám a reakcióra már kevesebb ideje marad.

A sofőrök reakcióideje átlagosan 1 másodperc körül mozog. Ez az az idő, amíg tudatosítják, hogy az útra váratlanul kilépett egy gyalogos és azonnal le kell fékezniük. Viszont ha 50 km/órás sebességgel haladnak, akkor egy másodperc alatt 13,9 métert tesznek meg, 100 km/órás sebességnél a megtett távolság másodpercenként már 29 méter. Ezek az adatok önmagukért beszélnek.

A sofőrök 80 százaléka például nem tud hirtelen lefékezni, félnek a vészfékezéstől. Az autók túlnyomó többségében már ABS blokkolásgátló van, viszont ha a rendszer hirtelen fékezésnél bekapcsol, akkor a sofőrök rendszerint megijednek, s leveszik lábukat a fékről. Banalitásnak tűnhet, de pont a fékezés az, ami megmentheti egy gyalogos vagy a akár a sofőr és utastársai életét. Üres parkolón vagy úton – ha már nem akarnak csúszóiskolába menni – könnyen begyakorolhatják, milyen egy adott sebességben teljesen lenyomni a fékpedált és megállni. Azt sem árt tudni, hogy míg vizes úton 40 kilométeres sebesség mellett a gépkocsinak körülbelül 15 méter kell ahhoz, hogy megálljon, 70 km/órás sebességnél a féktávolság már a 20 métert is eléri. A különbség azután szembetűnő, miután ugyanezt száraz úton is kipróbálják, ilyenkor ugyanis a féktávolság rohamosan csökken.