A Yale Egyetem Limában tárgyal a Machu Picchu-i leletek sorsáról

A perui hatóságok megrekedtek a Yale Egyetemmel a műtárgyak tulajdonjogáért vívott hétéves csatározásban: A Hiram Bingham által a Yale egyetem számára 1912-1916 között "kikölcsönzött", ám soha vissza nem adott leletegyüttes kerámiatárgyakat, díszeket, valamint csontanyagot tartalmaz.
Peru 46 ezer leletet követel a Yale Egyetemtől, utóbbi csak 5500 létét ismeri el, amelyekből csupán 330 múzeumi minőségű. Az egyetem szerint a leletek törvényesen kerültek a birtokába.
Alan Garcia Perez november elején fordult segítségért Obama elnökhöz, hogy Peru visszakaphassa a műkincseket, múlt héten pedig Juan Ossio kulturális miniszter bejelentette, hogy a Yale Egyetem és a perui kormány tárgyalásokat kezdett a leletek visszaszolgáltatásáról.
"Reményeim szerint a dolgok jól haladnak és hamarosan kedvező fejlemények várhatók" - hangsúlyozta Juan Ossio.
Peru 2007-ben perelte be a Connecticuti Bíróságon a Yale Egyetemet, a perui kormány pedig utcai demonstrációkat ösztönzött, hogy nyomatékot adjon a bírósági keresetnek.
Machu Picchut Pachacutec inka uralkodó építtette 1450 körül, s a várost sikerült titokba tartani a spanyol hódítók előtt, akik száz  évvel később szállták meg az országot. A romvárost, amely jelenleg  Peru legjelentősebb idegenforgalmi nevezetessége, s évente sok ezer  turistát vonz, 1911-ben Hiram Bingham amerikai kutató fedezte fel. az Urubamba-folyó völgyében fekvő várost, amely kiterjedt földművelő teraszokból és egy központi tér köré rendezett épületekből áll. A legjelentősebb  épületek a csillagvizsgálóként szolgáló Torreón, az alatta elhelyezkedő, finoman faragott kövekkel átalakított természetes sziklaüreg, a hozzájuk kapcsolódó fürdők, a Három ablak templomának nevezett épület, az Intiwatana - a Nap "kipányvázására" szolgáló szikla: az árnyékvetésre alkalmassá faragott szikla valószínűleg  napóraként szolgálhatott.