A világ legrégebbi elsüllyedt városát tárják fel

Pavlopetrit még 1967-ben fedezte fel Nicolas Flemming, a Southhamptoni Egyetem oceanográfiai intézetének geoarcheológusa. Vezetésével vizsgálták át a tengerfenéket, felfedezve  15 különálló épületet, udvarokat, utcákat, két sírkamrát, valamint 37 sírüreget. Annak ellenére, hogy a kutatók felismerték a régészeti helyszín jelentőségét, az idei nyárig semmiféle feltárás nem folyt a Lakóniai-öbölben, amikor a görög kulturális minisztériumhoz tartozó víz alatti régészeti ügynökség és a Nottinghami Egyetem együttműködésében ötéves projekt indult. A kutatók az elsüllyedt város, Pavlopetri révén akarják megismerni, hogy miként működött egy mükénéi település, pontosan mikor lakták, s miként, hogyan nyelték el a tenger hullámai - olvasható a ScienceDaily (http://sciencedaily.com) című tudományos hírportálon.

A mostani ásatási szezonban a régészek további 150 négyzetméteren tárták fel épületeket, s míg korábban úgy vélték, hogy a várost Kr. e. 1600 és 1000 között lakták, most kiderült, hogy a területet már a bronzkorban, Kr. e. 2800 körül, csaknem ötezer éve népesítették be. A kutatók elkészítették az eddig feltárt részek részletes tervrajzát is.

Mint Jon Henderson, a Nottinghami Egyetem tengeri régésze rámutatott, a lelőhely teljesen egyedülálló a maga nemében.

"Gyakorlatilag az egész város tervrajzát elkészítettük: ismerjük a főutcákat, a lakónegyedeket, az udvarokat, a sziklába vájt sírokat, s a szentélyeknek tűnő építményeket - mindez világosan látszik a tengerfenéken. Mivel kikötővárosról van szó, a régészeti leletek igen fontosak abból a szempontból is, hogy megismerjük: miként bonyolították a tengeri kereskedelmet a bronzkorban" - vélekedett a brit régész.

A szakemberek az egyik legfontosabb felfedezésnek nagy négyszögletes terem - megaron megtalálását tartják, amelyet a korai bronzkorban építhettek. A Lakóniai-öbölben került elő a legkorábbi ismert görögországi oszlopos kripta, feltártak két, a középső bronzkorból származó, kőtömbökből épített sírt.

Eliasz Szpondilisz görög régész szerint Pavlopetri feltárása azért is fontos, mivel az elsüllyedt várost értelemszerűen soha többé nem lakták, így olyan, mint egy "időkapszula".

További négy ásatási szezont terveznek a helyszínen, a feltárások eredményeit 2014-ben teszik közre.