A véltél sokkal régebbi lehet az ember és a kutya kapcsolata

A Stockholmi Egyetem Pontus Skoglund vezette kutatócsoportja szerint már 27-40 ezer évvel ezelőtt elkezdődhetett a kutya háziasítása - olvasható a Current Biology című szaklap aktuális számában.

A svéd tudósok egy 35 ezer éves farkasbordát vizsgáltak meg, amely a szibériai Tajmir-félszigeten került elő. Eddig úgy vélték, a kutya legkorábban 16 ezer évvel ezelőtt válhatott el a farkasoktól. A kutatók összehasonlították a tajmiri farkas genomját a mai szürkefarkasokéval és mai kutyákéval.

Megállapították, hogy a tajmiri farkas genetikailag egyaránt hasonlít a mai farkasokra és kutyákra. Feltehető, hogy a tajmiri farkas a mai kutyák és farkasok közös őseitől vált el. Az elválás után nem sokkal alakulhatott ki a házi kutya.

"Kimutattuk, hogy a tajmiri farkas a mai farkasok és kutyák közös őseinek populációjából származik. Az elemzés arra is rávilágított, hogy a szibériai husky és a grönlandi kutya a tajmiri farkas különösen sok génjével rendelkezik" - magyarázta Love Dalen, a svéd Természettudományi Múzeum munkatársa.

A tajmiri farkas genomja alapján kiszámolták, hogy a farkasok és a kutyák mutációaránya kisebb, mint azt korábban feltételezték. Ebből kiindulva következtettek arra a tudósok, hogy a kutya fejlődése 27-40 ezer évvel ezelőtt válhatott el a farkasétól.

A kutyákat tehát sokkal korábban háziasíthatták, mint eddig általánosan vélték. Ez a feltételezés egybeesik korábbi, kutyajellegű állatok leleteivel, amelyek között 36 ezer éves is volt, és azzal is, hogy a mintegy 15 ezer évvel ezelőtt Amerikába vándorló emberek kutyákat vihettek magukkal.