A Szovjetuniót megszálló magyar csapatokról írt könyvet Ungváry Krisztián

Az eseményen Ablonczy Balázs történész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) adjunktusa a kötetet méltatva kiemelte: a szerző meggyőzően bizonyítja, hogy a magyar honvédség követett el emberiség elleni bűncselekményeket a Szovjetunió területén a második világháború folyamán. 

Hozzátette: Ungváry Krisztián tiszteletreméltó elkötelezettséggel igyekszik egy nagy közös, felfejtetlen taburól beszélni.

A gazdag térkép- és fényképanyaggal illusztrált könyv feltárja a magyar katonaság érintettségét a Szovjetunió területén történt holokausztban, külön foglalkozik a keleti front partizánjainak szerepével és hatékonyságával, valamint kitér a megszállók vélt és valós bűncselekményei miatt indult 1945 utáni bírósági eljárások és rehabilitálások történetére is. 

Ungváry Krisztián "erősen 18 év felettieknek" szóló olvasmánynak nevezte könyvét, és hangsúlyozta, hogy a munkában benne van a témával való érintkezés alatt érzett személyes megrázkódtatása, megdöbbenése és felháborodása. 

Mint fogalmazott, igyekezett az események szociálpszichológiai oldalát is bevonni a vizsgálódásba, ehhez Timothy Snyder amerikai történész "véres övezet" teóriáját is segítségül hívta, amely szerint Kelet-Európában minden más helyszínhez mérten is extrém módon szabadult el az erőszak a második világháború folyamán. Mindez a két totalitárius politikai rezsim - a nácizmus és a sztálinizmus - összecsapásának, valamint a rendkívüli mértékig felszított nacionalizmusoknak köszönhető.

"Nem a magyar honvédségről akartam elsősorban írni, hanem az emberről, aki belekerül ebbe a véres övezetbe és nem tud vér nélkül kimászni belőle, akkor sem, ha akar" - fogalmazott. Hozzáfűzte: elképesztően szélsőséges, előre nem látható reakciókat váltott ki ez a "normalitás szintjének" teljes megváltozásával járó háborús helyzet a magyar honvédekből, a tömeggyilkosságokban való részvételtől a megszállt falvak lengyel lakosságának közös misére invitálásáig.

Ungváry Krisztián kitért arra is, hogy a második világháború lezárta után hét évtizeddel gyógyító következményei lehetnek az időközben lerakódott történelmi mítoszok lerombolásának. Ugyanakkor a téma esetében a történeti kutatást és értelmezést különösen megnehezíti a források szűkőssége, a történelmi adatok pontatlansága és korabeli meghamisítása.

A szerző a könyvbemutató második felében Háborús erőszak és fényképezés címmel tartott rövid előadást, a keleti fronton készült több felvételen bemutatva a képi források értelmezésének és felhasználásának lehetőségeit, nehézségeit. Egy honvédtiszttől származó felvételen például egy kozák lovas volt látható, amint karddal végez ki foglyokat, a háttérben a magyar katonák érdeklődve figyelik és fotózzák a jelenetet.

"A horror akkor is és ma is nagyon érdekli az embereket. Ezek a honvédtisztek, akikre most elborzadva nézünk, arra gondolva, hogyan voltak képesek ezt így végignézni, sajnos mi vagyunk. Ez a kötetnek egy nagyon szorongató tapasztalata, hogy mindez nincsen olyan messze tőlünk, mint gondoljuk" - fogalmazott a Magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban, 1941-1944 című kötet szerzője.