A szereplők folytatnák

Az RTL Klub felülvizsgálhatja azt a múlt heti döntését, miszerint március 9-étől a választások utánig felfüggeszti a Heti hetes című műsor készítését – nyilatkozta Kolosi Péter a csatorna programigazgatója, aki hozzátette: „semmilyen döntésünket nem tartjuk kőbe vésettnek”. A műsor sugárzásáról még a héten döntés születhet. Az RTL Klub vezetése egyébként semmiféle változtatást, finomítást nem tervez a Heti hetes kapcsán.

A műsor szereplői egyébként szívesen folytatnák a Heti hetest a kampányidőszakban is. A Magyar Hírlap kérdésére, hogy ha nem szerepelhetnek az RTL Klubon, elképzelhető-e egy országos Heti hetes-turné, Farkasházy Tivadar azt válaszolta: „Orbán Viktort idézem, semmi sem kizárt. Bár én valamikor bohócnak szerződtem, mégis úgy kellene színpadra állnom, hogy sztárügyvédek kísérnek. Ha lesz, ha nem lesz tévés Heti hetes, én sokat fogok utazni, mert Eötvös bohócot is szeretném emlegetni, van mááásik.” Gálvölgyi János úgy vélekedett: ha visszakerülhetnek a képernyőre, akkor a korábbi döntés elhamarkodott volt, s nem tudja, lehet-e meg nem történtté tenni. Az országos turné gondolatától egyébként a színész sem zárkózott el.

Közben a budapesti Fővárosi Bíróság másodfokon egyesítette azt a két büntetőpert, amelyeket Grespik László, a fővárosi közigazgatási hivatal vezetője kezdeményezett korábban az RTL Klub Heti hetes műsorának több szereplőjével szemben becsületsértés vádjával. A két másodfokra került per egyikében, 2001. szeptemberi ítéletében a Budai Kerületi Központi Bíróság bűncselekmény hiányában felmentette Havas Henrik újságírót, Hernádi Judit színésznőt és Verebes István rendezőt. A másik ügyben, 2001. novemberében, a Pesti Központi Kerületi Bíróság megszüntette az eljárást és Bajor Imre színészt, valamint Verebes Istvánt megrovásban részesítette. A tegnapi tárgyalást, amelyen a vádlottak nem, csak a vádló vett részt, Péntek László bíró elnapolta és 2002. február 26-ára új tárgyalási napot tűzött ki.

Grespik László véleménye szerint az említett televíziós műsorokban személyével kapcsolatosan gyalázkodó, megvető gesztusok és mozdulatok voltak láthatók, illetve hallhatók. A hivatalvezető úgy látja: létezik sajtó- és szólásszabadság, de ha valakik túllépnek egy bizonyos szintet, akkor a közszereplőknek nem kötelességük eltűrni a gyalázkodó hangnemet. (i-x, mti)