A Szahara egyre zöldebb

A Szahara déli részén fekvő Száhel-övezet a ‘70-es években kezdett igazán elsivatagosodni, amikor kivágták és tűzifaként elégették a fákat. Ma már tudják a parasztok, hogy védeni kell a fákat: azok környékén megjelennek más élőlények, s a szerves anyagoktól fokozatosan megjavul a talaj.TASR/AFP-felvételAz elmúlt 20 évben több mint 3 millió hektárt telepítettek be fákkal, ebből 250 ezer hektárt már ismét meg tudnak művelni.

A The New Scientist című tekintélyes angol tudományos folyóirat legújabb számából az online kiadásban előzetesen közreadott, az afrikai termőföldek visszahódításával foglalkozó cikk szerint az 1980-as évek elejéig terjeszkedett a sivatag az afrikai államban, mert állandósult az erdőirtás. A fásítási program ezt követően indult el, és a Faidherbia albida akácfajt kezdték telepíteni.

A program a jelek szerint rendkívül sikeres – nyilatkozta a lapnak az amszterdami egyetem professzora, Chris Reij, aki egy Nigerben megtartott konferencián mutatta be, hogy ott, ahol húsz évvel ezelőtt egy fát sem lehetett látni, most egy hektáron akár 100 fa is található. A különbség Niger déli részén, a Zinder tartományban a legszembetűnőbb, a ‘70– 80-as években teljesen lecsupaszodott tájakon ma 50–100 fa van hektáronként, és az akác fajtákhoz tartozó „ana“ fák (Faidherbia albida) árnyékában más növények is megmaradnak. Ezáltal újraéledt az egész vidék, sikerült megfordítani a degenerációs spirált – mondta a holland professzor.

A fák nemcsak több élelmiszert jelentenek, és takarmányt adnak az állatoknak, hanem a földbe több tápanyag jut, ami erősíti a talajt és védi az eróziótól.

A nyolcvanas évek közepe óta megnégyszereződött a zöldségtermelés ezen a vidéken, és a klímára is jó hatással volt a fásítás. Nigerben a 3 millió hektár kizöldült fás vidékből 2,5 millió hektárt ismét mezőgazdasági művelés alá lehetett vonni. Az országban több köles, cirok és zöldség terem, s remélhetőleg nem ismétlődnek meg a nagy éhínségek.

A műholdas felvételek alapján kimutatható, hogy 1982 és 1999 között 20 százalékkal nőtt a csapadék mennyisége – mondta a professzor és hangsúlyozta, hogy reményei szerint a Szahel-övezet más országai, így Mali, Szenegál és Burkina Faso is követi a nigeri példát – olvasható a brit tudományos lap internetes oldalán.