A felvételi vizsgák egyik kedvelt eleme, amikor a jelöltnek be kell számolnia egy általa érdekesnek tartott területről is. Látszólag ez a vizsga legkönnyebb része, ami azonban számos buktatót rejt magában. ĺrásunk segítséget kíván nyújtani ahhoz, hogyan érdemes választani, és mire kell ügyelni a bemutatáskor.
A szabad témaválasztás titka
Sokan elkövetik azt a hibát, hogy olyan szerteágazó témát választanak, amelyet nem sikerült kielégítő módon bemutatniuk a rendelkezésükre álló 5-8 percben. A bemutatáskor érdemes az összefüggésekre utalnunk, de vigyáznunk kell, nehogy elvesszünk a részletekben! Ha jól választottunk, akkor előadásunk kérdéseket ébreszt hallgatóságunkban, ezért készüljünk fel a várható legfontosabb 3-4 kérdésre, hogy könnyen, hosszabb gondolkodás nélkül válaszolhassunk!
A szabadon választott téma bemutatásakor célszerű szem előtt tartani a klasszikus retorikai sémát (bevezetés, tárgyalás, befejezés). A bevezetőben bemutatjuk, miről kívánunk értekezni. A tartalmi részben kifejtjük az összefüggéseket, ismertetjük az adatokat. A tartalomtól függően felvázolhatunk időbeli kapcsolatokat, téma szerinti összefüggéseket, területi tagolódást, az események sorrendjét, problémákat és megoldásokat, ok-okozati kapcsolatokat stb.
Az előadás felépítésekor elindulhatunk az általánosan ismert tényektől az absztrakt összefüggések felé, de akár meg is fordíthatjuk a sorrendet. Bármelyiket is választjuk, szükség van egy általános keretre, amely segíti a hallgatóságot elképzelésünk követésében. Ideális esetben a vizsgáztatók lehetővé teszik a kérdéskör lezárását is, amikor megismételhetjük a legfontosabb összefüggéseket, utalhatunk a lehetséges jövőbeli kilátásokra. Itt módunk van saját véleményünket is kifejteni.
A jó előadás feltétele a gyakorlás. Ha van rá lehetőségünk, akkor hallgatóság előtt, hasonló feltételek mellett gyakoroljunk, mint amilyennel a vizsgán szembesülünk majd. Ha ez nem oldható meg, akkor vegyük fel magnóra (vagy videóra) előadásunkat, hogy a felvételt visszajátszva észrevegyük a hibáinkat. Használjunk tömör, egyszerű szerkezetű mondatokat! Legyünk önmagunk kritikusai, dolgozzuk át alaposan a szövegünket!
Sokan szeretik tükör előtt elmondani beszédüket. Érdemes kipróbálnunk, mert ez a módszer segíthet saját testbeszédünk tudatosításában! Felhívja a figyelmet a nem megfelelő arckifejezésekre, gesztusokra. Nem túl elegáns ugyanis, ha tollunkkal, ruhánkkal babrálunk beszédünk közben. Viszont miután leküzdöttünk izgalmunkat, félelmünket, nyugodtan kimutathatjuk lelkesedésünket választott témánk iránt.
A véleménynyilvánítást, a villámkérdésekre adott válaszokat akár baráti körben is gyakorolhatjuk. Gondoljunk ki rövid, max. 3 perces előadásokat, mondjuk az emberi klónozással, az illegális szoftvermásolással vagy bármilyen más témával kapcsolatban, és próbáljuk meg kitalálni, mi az a három kérdés, amit hallgatóink feltennének. A jó előadók titka a gyakorlás, ami ebben az esetben sikeres egyetemi, főiskolai felvételit jelenthet.
Előadásunk alatt – úgy az idő felében – tarthatunk szemkontaktust, de igyekezzünk megosztani azt a bizottsági tagok között. Gyakori hiba, hogy a vizsgázó izgalmában elkezd gyorsan beszélni. Ügyeljünk a normál beszédtempóra, a tiszta és érthető intonációra és kiejtésre, és nyugodtan tartsunk szünetet a szöveg megfelelő pontjain.
Miután meghallgatták mondókánkat, a vizsgáztatók kérdéseket tesznek fel. Megválaszolásukra feltűnés nélkül időt nyerhetünk a kérdés megismétlésével. Ha a vizsgabiztosok kérdéseikkel rámutatnak, hogy hibás összefüggéseket, vagy adatokat ismertettünk előadásunkban, akkor tévedésünket elismerve tegyünk kísérletet az új információ beépítésére. Ezzel is jelezzük a kérdező véleménye iránti tiszteletünket. (f, he)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.