A makadámút "atyja", John McAdam 175 éve halt meg

1756. szeptember 21-én született a skóciai Ayrshire grófságban. Apja halála után, tizennégy éves korában az amerikai gyarmatokra utazott, és nagybátyja New York-i kereskedelmi vállalatánál helyezkedett el. A függetlenségi háború idején ügyesen forgatta pénzét, a békeszerződés aláírása után vagyonos emberként tért haza és vett birtokot szülőföldjén.

McAdam sokat utazgatott, és eközben elborzasztották a toldozott-foldozott, sokszor karban sem tartott utak. Angliában sok helyen még a rómaiak által épített utakat használták, az újak pedig úgy készültek, hogy a durva kőzúzalék alépítményre kavicsot terítettek. Ami azonban jó volt a légióknak, már nem felelt meg az egyre élénkebb postakocsi-forgalomnak: a laza struktúrájú utak nem bírták el a nehéz járműveket, a kerékvágások mélyen besüppedtek, az út tele volt kisebb-nagyobb gödrökkel.

McAdam előbb saját költségén kezdett kísérletezni, majd 1798-tól már Angliában, állami megbízásból folytatta munkáját. Ennek során felismerte, hogy az úton a járművek kerekei csak a felületet koptatják, ha tehát ez jól van elkészítve és nem ereszti át a vizet sem, az útalapzat nem rongálódik. Az általa épített utak alagcsövezett, tehát a nedvességet elvezető alapjára mintegy 25 centiméter vastagságban, több rétegben egyenletes szemnagyságú, előbb ökölnyi nagyságú, majd kisebb zúzottkövet terítettek, a hézagokba tömítésként homokot vagy salakot juttattak. Az út felületére még kisebb szemnagyságú, homokkal kevert zúzalékot szórtak, amit kezdetben a forgalom tömörített be, később hengerelték. A módszer hátránya volt, hogy az út felülete kopott, így állandóan pótolni kellett, és porzott is, ezért idővel kátrányolajjal vagy bitumennel fedték be.

1815-ben kinevezték a bristoli utak főfelügyelőjévé, az általa épített utaknak szó szerint az egész ország csodájára járt. McAdam 1816-ban, majd 1819-ben két értekezést tett közzé módszeréről, műveiből két év múlva már az ötödik kiadás is elfogyott. Javaslatára a brit parlament 1823-ban felállított egy útépítést vizsgáló bizottságot, amely jelentésében óriási mértékű korrupciót és visszaéléseket tárt fel. A skót mérnököt - aki a dokumentum tanúsága szerint 1798 és 1814 között a brit utakat felmérve 30 ezer mérföldet utazott, kísérleteire pedig saját pénzéből ötezer fontot költött - Nagy-Britannia útügyi főfelügyelőjévé nevezték ki. Költségeinek fedezésére ötezer fontot szavaztak meg, igaz, a takarékos parlament ezt később kétezer fontra csökkentette.

McAdam ideje nagy részét ezután is utazással töltötte, immár hivatalos minőségben. A neki felajánlott lovagi rangot is visszautasította - elég volt neki, hogy láthatta a jó minőségű úthálózat kiépülését hazájában. 1836. november 26-án, nyolcvanéves korában halt meg szegényen, de ahogy ő mondta "legalább becsületesen".