A magyar kreativitás napja - Nagy magyar találmányok - 3. rész

1928 - TORLÓSUGÁR-HAJTÓMŰ - Fonó Albert (1881-1972) gépészmérnök 1928-ban kidolgozta a nagy magasságban hangsebességnél gyorsabban haladó repülőgép számára alkalmas hajtóművet, amelyet légsugár-motornak nevezett el. A repülőgép-sugárhajtómű feltalálásban mindenki mást megelőzött.

1930 - C-VITAMIN - Szent-Györgyi Albert (1893-1986) Nobel-díjas orvos, biokémikus. A sejtlégzés tanulmányozása során a paprikából 1930-ban sikerült izolálnia a C-vitamint, amelyet - utalva az anyag skorbutot megszüntető hatására - aszkorbinsavnak nevezett el. 

1934 - STRESSZ - Selye János (1907-1982) kanadai magyar orvosbiológus, kémikus. 1934-ben ő írta le először a stressz fogalmát, majd kidolgozta a stressz-elméletet.

1934 - NUKLEÁRIS LÁNCREAKCIÓ - Szilárd Leó (1848-1964) magyar születésű amerikai fizikus, biofizikus 1934. március 12-én szabadalmi bejelentést tett a nukleáris láncreakció energiatermelésben való alkalmazása tárgyában, valamint 1936-ban az atombomba működésével kapcsolatban (ez utóbbi titkos maradt). Wigner Jenővel és Teller Edével együttműködve 1939-ben megtalálták az atommag-hasadásból származó neutronokat, amelyek a láncreakciót létrehozzák. 1942. december 2-án beindították a világ első atommáglyáját, amely létrehozta a szabályozott láncreakciót.

1942 - ATOMREAKTOR - Wigner Jenő (1902-1995) Nobel-díjas magyar születésű amerikai fizikus, az első atomreaktor megvalósítására hivatott csoport vezetője. 1942 decemberében működésbe lépett az első reaktor, s az atomtitok birtokában elkészült az amerikai atombomba is. A II. világháború után fejlesztette ki a plutónium-reaktort. Ő javasolta a grafitos lassítás helyett a vízzel történő lassítást és hűtést.

1943 - GOLYÓSTOLL - Bíró László (1899-1985) magyar születésű argentin újságíró. 1943. június 10-én Argentínában szabadalmazták golyóstollát, amelyet először Eterpen néven hoztak forgalomba, a franciák pedig BIC (Biró Crayon) néven árusították.

1945 - SZÁMÍTÓGÉP - Neumann János (1903-1957) magyar születésű amerikai matematikus "First Draft of a Report on the Edvac" című, 1945-ben megjelent művében írta le azokat az alapelveket, amelyeket azóta a tudományos világ "Neumann-elvek"-ként tart számon. Felismerte, hogy a számítógépben nemcsak az adatokat, hanem a műveleti utasításokat, vagyis programokat is lehet tárolni. Az EDVAC 1949-ben készült el, az első Neumann-elvű számítógépet (EDSAC) Angliában építették meg.
 

1946 - HOLDRADAR - Bay Zoltán (1900-1992) magyar születésű amerikai fizikus, akadémikus a II. világháború után 1946. február 6-án világraszóló jelentőségű eredményt ért a Holdról visszavert radarjelek észlelésével, amelyet mai napig használatos jelismétlési és jelösszegzési ötletének megvalósítása tett lehetővé.

1948 - HOLOGRÁFIA - Gábor Dénes (1900-1979) Nobel-díjas magyar születésű angol elektromérnök 1948-ban felfedezte a holográfiát, azaz a fény hullámtermészetén alapuló olyan képrögzítő eljárást, amellyel a tárgy struktúrájáról tökéletes térhatású, vagyis háromdimenziós kép hozható létre.