A legendás és titokzatos hajós

Kolumbuszról számos festmény rajz és metszet van forgalomban, de igazán egyik sem tekinthető hiteles arcképnek. Fotó: internetValószínűleg arra sem nyílik lehetőség, hogy a történészek még egyszer alaposan szemügyre vegyék a zseniális hajós származásával, életével és ténykedésével kapcsolatos dokumentumokat. Pedig erre nagy szükség volna, mert mi tagadás: Kolumbusz maga volt a talány. Mondom ezt, bár az elmúlt évszázadokban több ezer róla szóló monográfia, tanulmány és dolgozat látott napvilágot, s ezek szerzői őszintén törekedtek arra, hogy feltárják az igazságot. Ám meglehet, éppen ez a nagy igyekezet kuszálta össze méginkább a szálakat. Itt van mindjárt a születés ideje és helye. A legtöbb lexikonban és Kolumbusz-életrajzban az olvasható, hogy a nagy hajós 1451-ben született Genovában. Mivel anyakönyvi bejegyzés nem hitelesíti a pontos dátumot, csupán néhány később keletkezett dokumentum közvetett utalása alapján állítható, hogy Kolumbusz valamikor 1451. agugusztus 25-e és október 31-e között jött a világra. De néhány kortársa szerint már idős ember volt, amikor 1492-ben útnak indult, az admirálist jól ismerő Bernaldez pedig feljegyzésében hetvenévesnek mondja őt, amikor 1506-ban meghalt. Ez persze lehetett elírás vagy nyomdahiba is, hiszen a sesenta (60) és a setenta (70) szavak szinte provokálják az ilyesmit. Mindenesetre már a születés évében sem lehetünk túlságosan biztosak, ami pedig a helyszínt illeti, az meg már végképpen nem egyértelmű.

Annak idején Genova szekérderéknyi dokumentumot tárt a világ elé a Kolumbusz család itteni jelenlétéről, csak az a furcsa, hogy Kolumbusz sohasem állította magáról, hogy ebben a kikötővárosban született. Legalábbis sok monográfusa így tudja, csupán az orosz Jakov Szvet – magyarul 1977-ben megjelent – Kolumbusz-életrajzában olvastam, hogy erről többször is beszélt. Annak idején Homéroszért hét város versengett, Kolumbuszért legalább háromszor annyi. Hogy csak Itáliában volt vagy tíz ilyen város, az különösebben senkit sem lep meg. A franciák is szívesen elhitették volna a világgal, hogy hősünk országukban született. 1882-ben a korzikai Calvi városka önkormányzata még szobrot is állíttatott nagy fiának, miután két tudós szerzetes olyan dokumentumokra bukkant, amelyek egyértelműen bizonyítják, hogy Kolumbusz itt jött a világra. De Anglia, a németországi Köln (latinul: Colonia!) városa, sőt Dánia is szóba jött. A zűrzavart csak fokozta a nagy felfedező nevének számtalan változata: Colombo, Columbus, Colomb, Colón, Colomó, Colom stb. Azok a települések, ahol ilyen nevek előfordultak, joggal pályáztak arra, hogy saját szülöttüknek tekinthessék Kolumbuszt. A genovai eredetet ennek ellenére a legtöbb szakember ma már elfogadja, noha András László 1977-ben kiadott Alapos gyanú című könyvében továbbra is kétségeit hangoztatja, mondván, hogy Kolumbusz egyáltalán nem beszélt olaszul. Feljegyzéseit latinul és kasztíliai nyelven készítette, s még az Itáliából érkezett látogatókkal (elsősorban a genovai bankárokkal) is spanyolul beszélt. Mindez azért furcsa, mert ha igaz lenne, hogy 22 éves koráig el sem hagyta Genovát, akkor nyilván jól kellett volna tudnia olaszul is. Salvador de Madariaga spanyol történész Kolumbuszról írt könyvében (egyik kiadása magyarul is megjelent 1941-ben) azzal magyarázza Kolumbusz genovai származását és spanyol anyanyelvét, hogy egy Spanyolországból Genovába menekült zsidó család leszármazottja volt, aki később katolikus hitre tért. Ez lenne az oka annak is, hogy a spanyolországi zsidóüldözések fokozódása idején (az 1480-as években) a spanyol királyi udvarban felbukkanó Kolumbuszról hivatalosan nem veszik tudomásul genovai illetőségét, mert esetleg kínos lehetett volna, hogy egy konverzót (áttértet) pátyolgatnak.

Bármennyire meghökkentő, de a személyéhez kapcsolható első hiteles dátum 1476. augusztus 14-e, amikor is egy hatalmas gályaevező segítségével a partra evickélt Portugáliában egy kis halászfalucska közelében. Azt már igazolták a történészek, hogy egy nappal korábban egy hatalmas tengeri csatára került sor a közelben genovai kereskedőhajók és francia kalózhajók között, tehát Kolumbusz – vagy ahogy Lisszabonba érkezése után nevezi magát: Colombo (illetve Colom) – az egyik hajóról zuhant sérülten a vízbe. De már az sem bizonyos, hogy melyik oldalon is harcolt. Mert ha igaznak fogadjuk el is a genovai származást, attól még lehetett kalóz, sőt András László akár meg is esküdne rá. Azt a személyt, akit Lisszabonba való megérkezése után 30 éven át nyomon követhetünk, Cristóbal Colónként tartja számon a történelem. De hogy hol élt és mit csinált addig, azt sűrű homály lengi be. Ezt a gomolygó ködöt nem oszlatta el az apjáról ugyancsak életrajzot író Fernando Colón sem, aki pedig bizonyára tudta, hol is született az édesapja, ennek ellenére csak mások véleményét idézi, de azt is úgy, mintha eleve cáfolni szeretné azokat. Kolumbusz fivérei sem voltak közlékenyebbek, úgyhogy a kutatók némelyike joggal kételkedhetett az egész família genovai eredetéről elterjedt állításokban. András László szerint – s ezzel a véleményével nem áll egyedül – Kolumbusz vállalkozását genovai bankárok pénzelték, s hogy ténylegesen is jogot formálhassanak az utazás várható nyereségének egy részére, el kellett terjeszteniük a genovai származás gondolatát. Ebben a masszív propagandában – véli András László – Kolumbusz személyes ismerőse, Antonio Gallo, a genovai Szent György Bank kancelláriusa és 1477-től Genova hivatalos krónikása fontos szerepet játszott. Amikor aztán nyilvánvalóvá vált, hogy Kolumbusz nem Indiába érkezett meg, hanem egy új földrészt talált, a pénzük után futó genovai bankárok még inkább rákapcsoltak. Nem csoda, hiszen András László szerint titkos megegyezést kötöttek az Admirálissal (ez volt Kolumbusz egyik címe), s ennek értelmében kamatostul visszakaphatták azt, amit befektettek.