A kettőzött gén titka

Majdnem két évvel később, idén augusztusban a The Independent című brit napilap 6 hasábos címmel jelentette be, hogy „forradalom történt a tudományban; egy géntechnikai felfedezés megváltoztatja a világot”. Lényegében ugyanarról van szó: az „RNS-interferencia”, avagy angol rövidítéssel „RNAi” néven megismert folyamat révén egy nap talán lehetővé válik majd kényünk-kedvünk szerint kiiktatni, vagy éppen beindítani egy-egy gén működését – azaz leküzdeni például a rákot, az AIDS-t, s a számtalan genetikai betegséget. Egyes kutatók szerint ez az elmúlt két évtized legjelentősebb felfedezése: olyasmi, mint annak idején az antibiotikumok bevezetése.

E fantasztikus eredményt lényegében a petúniáknak köszönhetjük: az arizonai egyetem egyik kutatója, Rich Jorgensen ugyanis még 1990-ben e virágok génjeivel kísérletezett, megpróbálva elérni, hogy a lila színű petúniák még lilábbakká váljanak. ĺgy azután génkészletükbe a lila színért felelős gén mellé bevitt még egy ugyanilyent – ám óriási meglepetésére a petúnia ezt követően nem tökéletes lila színben pompázott, hanem fehérré vált. Ekkor derült ki, hogy két ugyanolyan gén nem megkettőzi az eredményt, hanem kölcsönösen kioltja egymást. A szín megszűnését először a petúnia valamiféle sajátosságának tartották, ám utóbb másutt is tapasztalták ugyanezt a jelenséget: az RNS ahelyett, hogy végrehajtotta volna a DNS-be beírt utasítást (az adott esetben a szín erősítését), inkább kiiktatta az utasítást, mert annak megduplázódását hibának minősítette.

Mint a Le Nouvel Observateur című francia lap írja, a kutatók az elmúlt tíz évben a kukacoktól a legyeken át egészen az emberekig számtalan fajnál rábukkantak erre a jelenségre, de nem kapcsolták össze: innen jön a Nature példázata. Vagyis, hogy szükség volt a „fényre”, amely rendet teremtett a különböző észlelések között.

Világszerte kutatók tízezrei dolgoznak már évtizedek óta azon, hogy a szervezet számára káros vírusokat, vagy géneket kiiktassák. Mindeddig azonban a jelek szerint hibás irányban próbálkoztak: különböző antigéneket, avagy az adott vegyület ellenszereit próbálták kifejleszteni, ahelyett, hogy a gén megkettőzésekor fellépő RNAi-jelenséggel próbálkoztak volna. Mindenesetre a szakértők figyelmeztetnek: még nagyon sok munkára lesz szükség, mielőtt valóban bebizonyosodik, hogy ez a jelenség használható a gyógyításban.