<div>Ha nem szereti a halloweent, ne az amerikaiakat utálja miatta, hanem a keltákat. Vagy az íreket.</div>
A holt lelkek ma szabadon járnak az élők között
Október 31. a világ számos országában meghonosodott, angolszász eredetű halloween ünnepe. Az elnevezés az angol All Hallows' Eve kifejezés rövidülése, magyarul mindenszentek előestéjét jelenti, és valószínűleg kelta eredetű. A keltáknál ekkor, az őszi napéjegyenlőség és a téli napforduló között félidőben ünnepelték az újévet, kezdődött az év sötétebb fele, amikor egyszerre hódoltak a Napisten és a Holtak Ura előtt. A kelta papok, a druidák hite szerint az év eme legmágikusabb napján a halottak lelke szabadon járhat az élők között, és hogy e kósza lelkek ne az élők testét foglalják el, a házakban ilyenkor kioltották a tüzet, és hátborzongató ruhákban próbálták elijeszteni a holtakat. Áldozatokat is bemutattak, hogy kiengeszteljék a nyugtalan lelkeket, egyengessék a mennyei örömök felé vezető útjukat. Az ünnep a kereszténység felvétele után átalakult, mindenszentekhez és halottak napjához kapcsolódott. A középkori hiedelmek szerint a mindenszenteket megelőző nap végezték üzelmeiket a boszorkányok és varázslók, mert ilyenkor a szellemi és a fizikai világ érintésnyire kerül egymástól. A 8. századtól terjedt el az a hiedelem, hogy a torz vonásokkal ékesített lámpások megvédik az utazókat a rossz szellemektől. A halloween a 19. század közepétől honosodott meg Amerikában, amikor a nagy írországi éhínség elől százezrek vándoroltak ki a Zöld Szigetről az óceánon túlra, akik magukkal vitték szokásaikat, legendáikat. Az egyik történet szerint volt egyszer egy Stingy Jack (Fukar Jack) nevű részeges, kiállhatatlan kovácsmester, aki többször is rászedte az ördögöt, mígnem a patás megígérte, hogy nem viszi el lelkét a pokolba. Jacket azonban halála után Szent Péter sem engedte be a mennyországba, ezért arra ítéltetett, hogy örökké bolyongjon, keresve nyughelyét. Vándorlása közben egy kivájt tarlórépát tartott lámpásként a kezében, benne izzó széndarabbal, így ragadt rá a Jack of the Lantern (Lámpás Jack) név, melynek rövidült változata, a jack-o-lantern a halloweeni töklámpásra utal. A lámpások eredetileg tarlórépából, karórépából vagy céklából készültek, a tök az ünnep tengerentúli meghonosításával terjedt el. A mindenszenteket megelőző nap mára elvesztette eredeti jelentését, de a kereskedők számára igencsak jelentős maradt. Az üzletek kirakatait az ünnep jelképei díszítik, több országban a televíziók a kóbor lelkek éjszakáján horrorfilm-maratont sugároznak. A halloween ma főként a gyerekek képzeletét ragadja meg, különféle jelmezeket öltenek, lámpásokat készítenek a kivájt tökökből, és házról házra vándorolva „rémisztő” fenyegetésekkel édességeket és gyümölcsöt „zsarolnak” ki (trick or treat, azaz csíny vagy finomság). A felnőttek számára is rendeznek jelmezes partikat, tartanak felvonulásokat, a mulatság éjszakai bárokban folytatódik egészen hajnalig. Halloween éjjelén a „szörnyételek” is divatosak: a gyerekek is fogyaszthatják a paradicsomból készült vérlevest, a véres ujjat (hosszúra vágott sült krumpli és virsli kecsuppal), a kukacos földet (csokoládépuding fekete „kukac” díszítéssel) vagy Drakula vérpudingját (vaníliapuding málna- vagy epermártással). A felnőttek halloween-kenyeret sütnek: a gyümölcskenyérben gyűrűt rejtenek el, és aki megtalálja, a következő évben férjhez megy vagy megnősül. Az italok készülhetnek gyümölcsből, felnőtteknek alkoholból, a lényeg az, hogy jó vörösek legyenek. Az ünnep számtalan, főként persze amerikai regény, képregény és film tárgya, talán a leghíresebb John Carpenter Halloween című, több folytatást megélt horrorfilmje. A soros új részt a tervek szerint 2018 októberében mutatják be, a produceri munkákban és a film zenéjének komponálásában is részt vesz majd John Carpenter, és a szereplők közé visszatér Jamie Lee Curtis. Napjainkban Magyarországon is egyre népszerűbbek a ház elé vagy ablakokba kitett töklámpások, újabban halloween-programokat és partikat szerveznek, és néhány kísérteties hangulatú helyen boszorkányok szolgálják fel az italokat. A szellemek éjszakáján az ünnep és a borzongás szerelmesei a legkülönfélébb maszkokat öltik magukra, a gyerekeknek a többi közt futó- és jelmezversenyt rendeznek. Néhány településen töklámpás-szépségversenyt szerveznek, a Hősök terén idén is volt Töklámpás Fesztivál, amely jótékonysági esemény is egyben.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.