A Föld élő test, állandóan mozgásban van

Földrengések bármelyik éghajlati övben, bárhol és bármikor történhetnek, és bár a szakemberek tudják, hogy valószínűleg hol lehet számítani erős rengésekre, azt nem tudják pontosan meghatározni, hogy ezek mikor fognak bekövetkezni. 

„A földrengést nem lehet megelőzni, mindig is volt, mindig is lesz, ez a legjobb bizonyíték arra, hogy a Föld, mint bolygó, egy élő test, és állandóan mozgásban van. Jobb bizonyítékot aligha lehet találni” – magyarázza a somorjai Csicsay Krisztián, a Szlovák Tudományos Akadémia Földtudományi Intézetének szeizmológusa. Az, hogy miért lett földrengéskutató, egyszerű is és bonyolult is. „Kiskorom óta imádtam a dinoszauruszokat, azt gondoltam, hogy zoológus leszek. Aztán megtudtam, hogy ez a geológiához tartozik, ezért geológus akartam lenni. A gimnáziumban jól ment a matek és a fizika, így végül erre a szakra jelentkeztem. Amikor az egyetemen szakosodni kellett, a geofizikát választottam, mert ez azon szakok egyike, amely az anomáliákkal foglalkozik, azzal, ami eltér az átlagostól.”  

Miért van állandó mozgásban a földkéreg? 

Ha a Földet fizikailag osztjuk fel, van litoszféra – ez a földkéreg és a földköpeny vele együtt mozgó, felső részének összefoglaló neve, amelynek alsó határa kb. 100–150 km mélyen van –, létezik asztenoszféra, a külső mag és a belső mag. A litoszféra kőzet-, illetve tektonikus lemezekre osztódik, ezek mindegyike folyamatosan, egymással kölcsönhatásban mozog, feszültség alakul ki a két litoszféralemez között, ez egyre gyülemlik, néha több száz évig, s egyszerre csak a hatalmas energiamennyiség felszabadul, egy része földrengés formájában. A földrengést a szeizmikus állomások jelzik, visszamenőleg ki lehet számolni, hogy kb. mekkora felületen mekkora energia szabadult fel földrengéshullámok formájában. Ezt jelzi a magnitúdó. A magnitúdóskálák logaritmikusak, egy egységnyi növekedés – például a 3-as és 4-es magnitúdó közötti intervallum – hozzávetőleg 32-szeres nagyságnövekedést jelent. Ha azt mondom, hogy volt 3-as meg 6-os földrengés, ez nem azt jelenti, hogy kétszer erősebb, hanem 32x32x32-szer. Visszatérve a lemezekhez: ezek mozgása egymáshoz viszonyítva háromféle lehet: az első, amikor távolodnak egymástól a lemezek, mint például a Közép-atlanti Hátság esetében, ami azt jelenti, hogy az Atlanti-óceán mindig nagyobb és nagyobb lesz. Egyébként az óceánoknak is van kora: csecsemőkorú a Vörös-tenger, ifjúkorban van az Atlanti-óceán, s most van kiteljesedésben a Csendes-óceán. Utóbbi már öregkorban van, nagyobb nem lesz, csak húzódik össze, megszűnik mint óceán, hasonlóan, mint a Földközi-tenger, amely egykor hatalmas óceán volt. A második típusú mozgásnál közelednek egymáshoz a lemezek, ilyenkor a nehezebb alábukik a könnyebbnek, ez a szubdukció, s ennél vannak a legerősebb földrengések. Ilyen van Indonéziánál, amely az egész Csendes-óceánt körbefogó Tűzgyűrűhöz tartozik, ott az indoausztráliai lemez az euroázsiaihoz képest szubdukál. A harmadik típusú, amikor a kéreglemezek egymás mellett csúszkálnak, ezt transzverzális mozgásnak hívják, ilyen pl. a Szent-András-törésvonal és Törökországban az anatóliai törés. 

Melyik volt a legpusztítóbb földrengés a történelemben?

A kínai Saanhszi tartományában 1556. január 23-án történt rengés volt a legpusztítóbb feljegyzett földmozgás, megközelítőleg 830 ezer áldozatot követelt, több mint 97 megyét érintett. A rengések 840 km-es körzetben szinte mindent letaroltak, sok helyen a népesség 60%-a meghalt. A halálos áldozatok rendkívül nagy számát elsősorban az okozta, hogy az érintett területen a emberek hagyományosan löszfalakba vájt mesterséges barlangokban laktak, amelyek könnyedén beomlottak. Európában az 1908-as messinai földrengés 840 km-es körzetben szinte mindent letarolt, a rengés10 tartományra terjedt ki, sok helyen a népesség 60%-a meghalt.

Milyen volt eddig a legerősebb földrengés?

Az eddig dokumentált földrengések közül a legerősebb, a 9,5 erősségű 1960 májusában következett be. Megközelítőleg tíz percig tartott, és Chile partjainál a tengeri hullámok 25 méter magasságig szöktek. 

Melyek a világ legveszélyesebb térségei?

A földrengések 90 százaléka a Tűzgyűrű mentén alakul ki, ez egy 40 ezer kilométer hosszúságú patkó alakú övezet. Ha a rengéseket térképre tennénk, és levetítenénk rá a tektonikus lemezek határait, ezek megegyeznének. Vannak földrengések, amelyek a litoszféralemezek belsejében keletkeznek, ezek eredetét, bár mindenki tippel, nem ismerjük. A természeti események mellett emberi tevékenység is előidézhet földrengéseket, ide sorolhatók például a robbantások. Az ipari tevékenység nem kívánt mellékhatásaként létrejöhetnek gerjesztett, úgynevezett indukált földrengések, melyek a nagyobb víztározók vízszintváltozása, a kőolaj- és földgázbányászat, a vízvisszanyomásos szénhidrogén-kitermelés, vagy a felszíni, illetve mélységi bányaművelés következtében alakulnak ki. 

Mi a helyzet Európában?

Azok a régiók a legveszélyeztetettebbek, amelyek az afrikai lemez szubdukciója mentén vannak: Olaszország, Görögország és Törökország. 

Szlovákia és Magyarország szerencsére nem tartozik a legaktívabb zónák közé. 

A két országot összehasonlítva Magyarország aktívabb, mégpedig azért, mert területén több az aktív törésvonal. 

Állítólag a Komárom–Berhida vonal a legaktívabb. 

Nem húznék határokat, nagy terület szeizmikusan aktív, azt mondanám, hogy Gútától Mórig húzódik. Szlovákia területén, amely a mérsékelten aktív régiók közé tartozik, évente 70–80 gyenge, túlnyomórészt csak a műszerek által észlelt rengéssel, a legaktívabb terület a Kis-Kárpátok és a Komárom–Gúta vonal. 

Nézegetve a statisztikákat, a mi területünkön az egyik legnagyobb földrengés Komáromban volt Mária Terézia uralkodása idején, 1763. június 28-án, magnitúdója 6,3 érték körülire becsülhető. A földrengés során a város harmada elpusztult, több mint hatvanan meghaltak. Több száz összedőlt, illetve súlyosan megrongálódott épület jelezte e rengés erejét.

Azt szoktuk mondani, hogy ez volt a legnagyobb földrengés. Ami a magnitúdót és az epicentrumot illeti, nehéz megállapítani, mert akkor még nem voltak műszerek. A jókői földrengés 1906 januárjában volt Szlovákia területén az utolsó erősebb rengés, ennek epicentrumát már szeizmográfokkal határozták meg, becsült magnitúdója 5,7 volt. Az utolsó földrengés, amikor károkról számoltak be, 2015 novemberében volt Breznóbánya közelében, magnitúdója 3,2 volt. Ógyallán 1902 óta működik az állomás. Az eredeti szeizmográfot még a monarchia idején cserélték ki egy Mainka-típusúra, amely 1911-től a mai napig működik. Ez Európa-szerte is nagy ritkaságnak számít. Egyébként a szlovákiai szeizmikus hálózatba 13 állomás tartozik, Ógyallát is beleszámítva. Ezek közül egyedül az ógyallai állomás analóg (mechanikus), a többi megfelel a modern kor követelményeinek.

Mióta tudják mérni a földrengéseket?

A földrengéseket már az ókorban is mérték a kínaiak, a szeizmoszkóp egy nagy és nagyon nehéz edény volt, így egy helyben maradt a rengés alatt. A benne lévő golyók kimozdulása csak az irányát tudta megmondani, a nagyságát nem. Az első, valóban használható szeizmográfok a 19. század végén jelentek meg, igazán megbízható a 20. század elejétől működik. A szlovák földrengés-katalógus 1443-tól jegyzi a mai Szlovákia területén lokalizált, illetve makroszeizmikusan észlelt földrengéseket, 1902-től már műszerek által meghatározott epicentrumokkal és magnitúdókkal is.

Tudni lehet, hogy ebben a térségben várható-e komolyabb földrengés?

Mi, földrengéskutatók tudjuk, hogy előbb-utóbb lesz egy erősebb rengés. A krónikák, a múltban mért mérések, illetve a jelenkori mérések alapján következtetünk arra, hogy az adott régióban volt ilyen, a szeizmikus aktivitás nem állt meg, várható további földmozgás, de azt, hogy pontosan mikor robban ki egy erősebb földrengés és milyen erős lesz, sajnos nem tudjuk megmondani. Ha pontosan előre akarnánk jelezni a földrengést, a mérőműszereket a kőzetlemezek, illetve törésvonalak érintkezési felületére kellene felszerelni. De gondoljunk csak bele, hogy több mint 300 kilométer mélységben is vannak rengések. Hogyan jutunk le oda? Törökországban, ha az anatóliai törésvonalat vesszük, már a legtöbb részen felszabadult az energia, rengett a Föld, előbb-utóbb Isztambulban is bekövetkezik egy rengés. 

Milyen a földrengések elleni védekezés stratégiája?

Léteznek technikai normák, amelyeket az adott régió statisztikai adatai alapján néhány százalékos hibával kiszámíthatnak minden adott területre. Ehhez az kell, hogy legyen egy működő szeizmikus hálózat, amely pontos adatokat szolgáltat. Az a lényeg, hogy az építészek tudják, mi szerint kell megtervezni az épületeket. De hogy miképp építik föl a házakat, milyen anyagból, az egy másik dolog.  

Csakhogy a földrengés által legveszélyeztetettebb régiók általában a legszegényebb területek. Itt a normákat aligha vették, veszik figyelembe. 

Ezzel kapcsolatban mondanék egy érdekes dolgot: Dél-Amerikában a spanyolok fölépítettek egy katedrálist egy inka templom romján. A hetesnél erősebb földrengésben a székesegyház összedőlt, az inka templom romja megmaradt sértetlenül, mert az inkák számoltak a földrengéssel, már előre tudták, hogyan kell építkezni. A köveket egymáshoz helyezték, nem használtak kötőanyagot. A trükk, hogy ha jön a rengés, minden kődarab külön rezeg.