25 éve nincs feketehimlő

Huszonöt évvel ezelőtt nyilvánították himlőmentessé Földünket. A régen hatalmas járványokat és milliók pusztulását okozó fertőzés kórokozója gyakorlatilag már nem létezik, bár tény, hogy védőoltással egy ideje korábban is hatástalanítani tudták.

Egy három évvel ezelőtti történet: George Bush himlő (variola vera) elleni védőoltást kapott 2002 karácsonya előtt, sőt elrendelte, hogy elővigyázatosságból oltást kell kapniuk az amerikai katonáknak, a polgári védelem munkatársainak, az orvosoknak és az ápolóknak is. Egészségügyi szakemberek már akkor is vitatták az amerikai elnök döntésének helyességét. Ami ellen ugyanis az elnök beoltatta magát és hazája számos polgárát, annak a kórokozója már csupán a világ két jól őrzött laboratóriumában létezett. Az Egyesült Államokban csak az idősebbek emlékezhetnek az utolsó nagy himlőjárványra, amikor 1947-ben New Yorkban az orvosok „percenként nyolcvakcinás tempóban” diktálták a lakosságba az injekciót, így naponta félmillióan jutottak ellenanyaghoz. A be nem oltott európai és kanadai himlőbetegek 52 százaléka meghalt a múlt század ötvenes éveiben, 1972-ben pedig Nyugat-Bengálban egy menekülttáborban tört ki olyan súlyos himlőjárvány, hogy a betegek fele életét vesztette.

Afrika földjén 1977 októberében tört ki legutóbb a járvány Szomália lakosságát sújtva. Ha akkor nem sikerült volna megszüntetni a járvány okát, mára legalább húszmillió ember halálát okozta volna a kór. De a tudomány ezúttal felülkerekedett az emberiség egyik ősi ellenségén. Ali Maow Maalin szomáliai szakács volt az utolsó himlőbeteg az emberiség történetében. Ő 1977. október 22-én betegedett meg, ám egy hónap alatt sikeresen ki is gyógyult a természetes úton szerzett himlő-megbetegedésből, s a hírek szerint ma is makkegészségesen mosolyog a csodájára járók arcába. Gyógyulása mérföldkő az egészségügy történetében: olyan járványt lehetett immár végérvényesen megakadályozni, amely még a 20. században is 120 millió ember halálát okozta. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete azonban biztosra akart menni: várt még néhány évet, és csak 1980-ban deklarálta a Föld himlőmentességét. Himlő okozta újabb megbetegedés, leszámítva néhány laboratóriumi fertőzést, azóta sem fordult elő. Negyedszázada nem kell tartanunk tehát attól a kórtól, amely 200 éve még a legfőbb okozója volt a vakságnak (himnuszunk szerzője, Kölcsey is himlő miatt veszítette el a fél szemét), és számtalan himlőhelyes arcon hirdette pusztító erejét.

A szomáliai szakács meggyógyítását már liofilizált (mélyhűtéssel fagyasztott) oltóanyag alkalmazása tette lehetővé. A himlő sújtotta trópusi vidékeken ugyanis az addig használt, hőre érzékeny oltóanyag néhány óra elteltével hatástalanná vált. Pedig a himlő elleni vakcinát már a 18. század végén felfedezte egy angol vidéki orvos, Edward Jenner (1749–1823), aki 1796. május 14-én beoltott egy gyermeket. Az ötletet az a megfigyelés adta, hogy azok a fejőnők, akiknek a kezén tehénhimlős elváltozás alakult ki, védettek voltak az emberi himlő ellen. Jenner a fejőnő kezén lévő tehénhimlős hólyagból vett váladékot vitte be egy egészséges 8 éves kisfiú karjának bőrébe. Két hónappal később megkísérelte a gyermeket valódi himlővel fertőzni, ám semmilyen elváltozás nem keletkezett.