1800 évvel ezelőtt végezték az agyműtétet

Thesszaloniki. Görög régészek egy olyan koponyát találtak, amelynek tulajdonosán 1800 évvel ezelőtt valószínűleg agyműtétet végeztek – a fiatal nőt vagy a sebészeti beavatkozás alatt, vagy röviddel utána érte a halál. Bár az ókori írásokban szép számmal található utalás ilyen kényes beavatkozásokra, Görögországban nemigen bukkantak trepanált (meglékelt) koponyákra.

Mint a feltárást végző Ioannisz Graikosz régész elmondta, a női csontvázra a tavalyi leletmentő ásatások során bukkantak a Theszalonikitől 75 kilométerre nyugatra fekvő Veria városában. A régészek a leletet egy bonyolult műtét bizonyítékaként értékelték, meggyőződésük szerint a beavatkozást egy gyakorlott szakorvos végezhette.

A szakértő szerint, aki a leletet tanulmányozta, a csontváz egy 25 év körüli nőé lehet, akinek a koponyáját súlyos ütés érhette. A műtétet feltehetően életmentő céllal végezték. Ioannisz Graikosz szerint a koponyán lévő trepanációs lék viszonylag kifinomult sebészeti technikáról tanúskodik. „A hölgy valószínűleg nem élte túl a műtétet, mivel a sérülés nagyon nagy volt, s a csonton hiányoznak a gyógyulási folyamatra utaló jelek.”

„A veriai lelethez hasonlókra az egykori Római Birodalom más részein is bukkantak” – mutatott rá Simon Mays, a brit örökségvédelmi testület, az English Heritage csontmaradvány-szakértője. Az effajta műtéteknek régi hagyománya van Európában, a legkorábbi beavatkozásokat ötezer évvel ezelőtt végezték – mondta.

A korai időkben a koponyalékelés során a csontdarabkákat kezdetleges módszerrel apránként távolították el, lassan tágítva a nyílást. A római kori sebészek azonban már sokkal precízebb műszerekkel rendelkeztek. „Ismeretes, hogy a Római Birodalom területén végeztek agyműtéteket. Némely római kori forrás meglehetősen pontos utasításokat tartalmaz arra nézve, hogy miként kell egy ilyen beavatkozást vég?hezvinni” – magyarázta Simon Mays, hozzátéve, hogy a görögországi lelet feltehetően beleillik a római kori sebészettel kapcsolatos mai elképzelésekbe.

Ioannisz Graikosz szerint a lelet Veria társadalmi és orvosi fejlettségéről tanúskodik. Veria Kr. u. III. században, a római uralom idején Görögország egyik legfontosabb társadalmi központja, s a makedón városok szövetségének fővárosa volt. A városban nagy középületek, üzletek, gondosan megtervezett és kivitelezett úthálózat volt. „A jelek szerint a város virágzásának az északi barbár törzsek sorozatos támadásai vethettek véget Kr. u. 250 körül.”