Pajzstetvek ellen hatékonyan

Ha az időjárás engedi, célszerű alaposan megvizsgálni a gyümölcsfákat. Győződjünk meg arról, hogy nincs-e pajzstetűfertőzés a kertben, vagy közvetlen közelében, akár a dísznövényeken, például a rózsákon. Különösen fontos az ilyen típusú terepszemle az újonnan telepített gyümölcsfák környékén, mert ezeket a pajzstetűk még inkább veszélyeztetik. Ha a fertőzés góca olyan növény, amelytől semmiképpen sem akarunk megválni, azt különös gonddal tisztogassuk, ápoljuk és permetezzük. Ez a körültekintés érvényes a kiöregedett, beteg, károsítók által fertőzött, pusztulófélben levő értékes fákra is. Azonban, ha a fennmaradásuk már nem indokolt, akkor az ilyen fákat – a fiatal és egészséges fák megóvása érdekében – mielőbb távolítsuk el, vágjuk ki. E munkát követheti a gyümölcsfák, bokrok, dísznövények átvizsgálása, az erősen fertőzött részek kivágása, tisztítása drótkaparóval, drótkefével. A túl sűrű korona kedvez a pajzstetvek szaporodásának, ezért a szakszerű ritkítás fontos növényvédelmi faladat. A szellősebb koronában a permetezés hatásfoka jobb, mert a permetszer oda jut, ahol a pajzstetvek megtelepedtek.

A kaliforniai pajzstetű főként a házikertekben fordul elő. Különösen a ribiszkét és a köszmétét fertőzi, de megtelepszik gyümölcsfákon, különösen az almán vagy a rózsán is. Az erősen fertőzött ágrészeket ajánlatos eltávolítani.

A pajzstetvek második leggyakoribb faja régiónkban a piros körtepajzstetű. Ám mivel alig észrevehető, ezért a termelők alig fordítanak rá figyelmet. Sajnos, térségünkben szinte mindenhol fertőz, ágtorzulásokat okozva, különösen a körte-, szilva- és az almafán. A kártevő szívogatása következtében a kéreg növekedése megáll. Bemélyedések képződnek, melyek alján a piszkosfehér pajzsok alatt több rétegben piros nőstények húzódnak meg. A torzulások helyén az ágakat könnyen letöri a szél, a fák fejlődésükben visszamaradnak. Ez csúcsszáradáshoz, néha a fa korai pusztulásához vezet. A kártevő a gondosan permetezett gyümölcsösökben nem, vagy csak elvétve fordul elő. Annál nagyobb tömegben károsít a ritkán permetezett kertekben, szórványgyümölcsösökben. Ez valószínűleg azzal magyarázható, hogy az áttelelő nőstényeket a több rétegben felhalmozódott pajzs megvédi a vegyszerektől. Ellenük ilyenkor a téli nyugalmi időszakban a törzs és a vastagabb ágak alapos kéregtisztogatásával védekezhetünk. Viszont a többi fajtól eltérően ellene nem javaslom a tavaszi lemosó permetezést, mert annak hatása nem kielégítő. Erős fertőzés esetén inkább nyáron a fiatal lárvák ellen védekezhetünk az egyéb kártevők ellen használt rovarölő szerekkel. Ezért is fontos, hogy a gazdák kellő figyelmet fordítsanak a sínylődő körtefák pajzstetű fertőzöttségének visszaszorítására.

Az akácpajzstetű gyakorisága az utóbbi évben csökkent, ám a házikeretekben, főként a szilvafákon, ribiszkén és a rózsán még mindig előfordul. Speciális permetszerek használata ellenük nem indokolt. A mechanikai védekezés képes a kártételt gátolni. az egyéb kártevők elleni permetezések a leggyakrabban elegendők.

A szilvapajzstetű az eltelt tíz évben sok helyen jelentős gondot okozott az őszibarack- és szilvafákon. Az erősen fertőzött ágrészek gondos tisztításával, levágásával a fertőzés mértéke jelentősen csökkenthető. Erős nyári fertőzés esetén célszerű a koronán belül is gondosan megpermetezni a váz és ágrészeket.

A sárga almapajzstetű nevével ellentétben nálunk leginkább a szilván fordul elő. A védekezés alapja itt is az alapos fa- és ágtisztogatás.

Ahol nyáron nincs idő vagy lehetőség a permetezésre, ott a tavaszi permetezés az erősen fertőzött fákon feltétlenül indokolt. Ilyen esetben – ellentétben a korábbi gyakorlattal – inkább később permetezzünk, amikor a fákban már megindult a nedvkeringés. Használjunk Oleoekolt (1%), amely pusztítja a többi korai kártevőket is.

A pajzstetvek elleni permetezések csak a mechanikai védekezésekkel együtt hatásosak. Olyan gyümölcsösökben, ahol nyáron rendszeresen védekeznek különböző kártevők ellen, nem kell külön permetezni, azonban a téli gondos faápolási munkák elvégzésével hatékonyan és olcsón védekezhetünk e szívogató kártevők ellen.

A szerző a Központi Mezőgazdasági Ellenőrzési és Növényvédelmi Intézet (ÚKSUP-OOR) komáromi munkatársa