Pajzstetvek a fatörzsön

A kinti, szabadföldi munkára alkalmas időben célszerű alaposan megvizsgálni – akár minden évben is – a gyümölcsfákat és a gyümölcsös környékét. Győződjünk meg arról, hogy nincs-e jelentős pajzstetű-fertőzés a kertben, vagy az azt határoló sövényeken, esetleg a házikertek dísznövényein, például a rózsákon. Különösen fontos ez a vizsgálat az újonnan telepített gyümölcsfák környékén, mert ezeket a pajzstetűk különböző fajai még inkább veszélyeztetik. Ha a fertőzés góca olyan növény, faj vagy fajta, amelytől a tulajdonos semmiképpen sem akar megválni, különös gonddal tisztogassuk, ápoljuk és permetezzük. Ez a bánásmód érvényes a kiöregedett, beteg, károsítók által fertőzött, pusztulófélben levő értékes fákra is. Azonban ha a fertőzött fa fennmaradása már nem indokolt, akkor a fiatal és egészséges fák megóvása érdekében mielőbb távolítsuk el, vágjuk ki. E munkát követheti a gyümölcsfák, bokrok, dísznövények átvizsgálása, az erősen fertőzött részek kivágása, tisztítása drótkefével. A túl sűrű korona kedvez a pajzstetvek elszaporodásának, ezért a korona szakszerű ritkítása növényvédelmi szempontból is igen fontos művelet. A szellősebb koronában a permetezés hatásfoka is jobb, mert a permetezőszer oda jut, ahol a pajzstetvek megtelepedtek.

Az egyes pajzstetűfajok elleni fontosabb teendőnket a következőképpen csoportosíthatjuk: A kaliforniai pajzstetű elsősorban a házikertekben fordul elő. Különösen a ribiszke és a köszmétebokrokat fertőzi, ezért ezek a legveszélyesebb fertőzési gócai, tehát védelmükre is a legnagyobb figyelmet kell fordítanunk. Az erősen fertőzött ágrészeket feltétlenül távolítsuk el. A fertőzött gyümölcsfákat, különösen az almát, alaposan meg kell tisztítanunk tőle. Előfordul, hogy ez a pajzstetűfaj a rózsát is károsítja. A piros körtepajzstetű a gyümölcsösünk második leggyakoribb és legveszélyesebb kártevője, ám alig észrevehető, ezért a kerttulajdonosok általában kevés figyelmet fordítanak rá. Sajnos szinte mindenhol a környékünkön láthatók a kártevők által okozott ágtorzulások, különösen érvényes ez a házkerti körtére, szilvára és néhol az almafákra is. A kártevő szívogatása következtében a kéreg növekedése megáll és bemélyedések képződnek, melyek alján a piszkosfehér pajzsok alatt több rétegben helyezkednek el a piros nőstények. A torzulások helyén az ágakat könnyen letöri a szél, a fák fejlődésükben visszamaradnak, aminek csúcsszáradás és néha korai pusztulás a következménye. A gondosan permetezett házikertekben és nagyüzemi gyümölcsösökben nem vagy szinte alig fordul elő. Annál nagyobb tömegben károsít a nem vagy csak ritkán permetezett kertekben, szórványgyümölcsösökben. Ez valószínűleg azzal is magyarázható, hogy a kártevő áttelelő nőstényét a több rétegben felhalmozódott pajzs megvédi a vegyszerektől. Ellenük ilyenkor a téli nyugalmi időszak alatt jól védekezhetünk a törzs és vastagabb ágak alapos kéregtisztogatásával. Viszont a többi fajtól eltérően ellene nem javasoljuk a tavaszi lemosó permetezést, mert annak hatása nem kielégítő. Erős fertőzés esetén inkább nyáron a fiatal lárvák ellen védekezhetünk az egyéb kártevők ellen használt rovarölő szerekkel. Az akácpajzstetű gyakorisága az utóbbi évben csökkent, de még mindig előfordul a házikeretekben, különösen a szilvafákon, ribiszkebokrokon és rózsákon. Speciális permetszerek kijuttatása ellenük nem indokolt. A mechanikai védekezés képes a kártételt meggátolni az egyéb kártevők elleni permetezések a leggyakrabban elegendők. A szilvapajzstetű az eltelt tíz évben sok helyen jelentős gondot okozott az őszibarackfákon, szilvafákon. Az erősen fertőzött ágrészek gondos tisztításával, levágásával vagy az egész fa eltávolításával jelentősen gyéríthető a fertőzöttség. Erős nyári fertőzés esetén célszerű a koronán belül is gondosan megpermetezni a kéregfelületet. A sárga almapajzstetű nevével ellentétben nálunk leginkább a szilván fordul elő, ahol néha nagy tömegben jelenik meg. A védekezés alapja itt is az alapos fa- és ágtisztogatás.

Ahol nyáron nincs idő vagy lehetőség a permetezésre, ott a tavaszi permetezés az erősen fertőzött fákon feltétlenül indokolt. Ilyen esetben, amikor a fákban már megindult a nedvkeringés, használjunk Oleoekolt (1 százalékos töménységben). A készítmény hatékonyan pusztítja a többi korai kártevőt is.

A pajzstetvek elleni permetezések a házikertekben csak a mechanikai védekezésekkel együtt hatásosak. Olyan gyümölcsösökben, ahol nyáron rendszeresen védekeznek vegyszerekkel, nem kell külön permetezni a pajzstetvek ellen, azonban a téli gondos faápolási munkák elvégzésével hatékonyan és olcsón védekezhetünk e veszélyes kártevők ellen.

A szerző a Központi Mezőgazdasági Ellenőrzési és Növényvédelmi Intézet (ÚKSUP-OOR) komáromi részlegének a munkatársa