Őszi lombfertőtlenítés

A betegség az őszi, ún. rezes lombfertőtlenítő permetezések elhanyagolásának következményeként terjed erőteljesen. A réztartalmú készítmények permetezésére nemcsak a kora tavaszi időszakban van szükség, hanem már a tél beállta előtt is. Nagyon fontos, hogy a lombhullás fokozódásakor a csonthéjas gyümölcsfákat kellő védelemben részesítsük, csak így tudjuk a baktériumos és gombás fertőzések terjedését meggátolni a nyugalmi időszakban. A csonthéjasok ág- és vesszőpusztulását előidéző baktériumok többnyire a lehullott lomb levélripacsain keresztül fertőznek. A viszonylag hosszú lappangási időszak után megjelenő jellegzetes tünetek (mézgásodás) kialakulásásáig a gazdák általában a megelőző kezelésekre nem fordítanak kellő figyelmet. A csonthéjasok közül különösen az őszibarack szenved az ágpusztulástól vagy ágrákosodástól, melyet a Stereum hirshutum gomba okoz. Ez a betegég úgynevezett diszpozíciós betegség. Ez azt jelenti, hogy kialakulásához feltétlenül szükséges, hogy a fa fogékony állapotban legyen – ezt a kedvezőtlen talajviszonyok, a fagykárosodás, a szakszerűtlen műtrágyázás és egyéb betegségek – például a levélfodrosodás – is előidézhetnek. A gomba sebparazita, tehát ép szöveten keresztül nem fertőz. A sérülések, sebek származhatnak metszéstől, művelőeszközöktől, vagy rovarkártételtől, azonban a leggyakoribb behatolási helyként most ősszel a lehullot levelek leválási helyei szolgálnak, valamint a fagy következtében elhalt vesszők és rügyek.

Vesszőfertőzés esetén a betegség gyors lefolyású. A gomba behatolási helye körül barnás besüppedt folt alakul ki, amely gyorsan terjed, körüléri a vesszőt, s annak hirtelen hervadását okozza. Az ág vagy törzs fertőzése estén a viszonylag lassú szövetpusztulás következtében rákos seb alakul ki. A kéregszövet besüpped, a következő évben a gomba elpusztítva a hegszövetet tovább terjed, és rákos seb képződik. Ez a folyamat addig ismétlődik, amíg az ágat vagy a törzset a seb teljesen körbe nem éri. Ekkor az ág a fertőzés helye fölött elhal. Ha a fa törzsén van a rákos seb, az egész fa elpusztul.

A gomba okozta károsodást rendszerint erős mézgaképződés kíséri. Ha felnyitunk egy rákos sebet, láthatjuk, hogy a fertőzött ágrészben a faszövet is barnára színeződött. A gomba fertőzést előidéző képletei az év minden szakaszában megtalálhatók. Ennek ellenére a fertőzés rendszerint a késő őszi hónapoktól tavaszig következik be, mert ebben az időszakban a gazdanövény fogékony, és a védekezési reakciója minimális. Ebből kifolyólag a nyugalmi időszakban kerülni kell minden olyan műveletet, amely a fa sérülését okozhatja. A metszést a vegetációs idő kezdetekor kell elkezdeni. Ilyenkor kell a rákos sebet is kitisztitani, úgy, hogy az elhalt szövetrészt és még megközelítőleg 5-10 mm-es egészséges részt eltávolítunk. A metszési hulladékot és a fertőzött részeket égessük el. A metszési felületet és a kitisztított sebeket gombaölőszert tartalmazó anyaggal, Benomyl, Folpet hatóanyagú szerrel kell bevonni. Házikertben a metszés a vegetációs időbe is nyúlhat. Ha zöldmetszünk, nagy valószínűséggel elkerülhetjük a fertőzést, mert ilyenkor a fákon a sebek gyorsan gyógyulnak, így az esetleges kórokozók terjedése leáll.

A csonthéjas gyümölcsfák permetezésekor a körte, birs és az almafákat is lepermetezhetjük. A következő réztartalmú permetszereket használhatjuk: Cuprocaffaro (0,4%), Champion 50 WP (0,4%), Kuprikol 50 (0,5%), Kuprofor 50 SC (0,5%), Kupritox 20 DKV (0,5%). A vegyszert mindig bő permetlében juttassuk ki. A környezeti tényezőknek fontos szerepük van a betegség fellépésében, ezért a telepítés helyének megválasztásakor kerülni kell a fagyzugos, mélyfekvésű vizes talajokat. Tápanyagutánpótlást csak a talajvizsgálat eredménye alapján végezzünk. A csonthéjas gyümölcsfákon az idén egyes gombabetegségek – a viszonylag szárazabb időjárás ellenére – erősebb fertőzést okoztak, mint a korábban. Ilyen volt például a levélfodrosodás, levéllikacsosodás és a szilvalevél vörösfoltossága és gnomiája. A fertőzött fák közvetlen lombhullás utáni rezes permetezése egyúttal e betegségek ellen is megelőző védelmet nyújt. Ezért a lehullott fertőzött leveleket minél előbb forgassuk a talajba, hogy azok minél előbb humifikálódjanak.

A szerző a Központi Mezőgazdasági Ellenőrzési és Fajtaminősítő Intézet komáromi részlegének munkatársa