Újabb Duna utcás gimisekkel bővült a Legere-család

A középiskolások körében nagyon népszerű ez az igényes megmérettetés, hiszen a modern irodalomtanítás céljait és módszereit fedezi fel a felhívásában a felkészítő tanár és a versenyt vállaló diák, amikor ezt olvassa: a versenyfeladatok „a különböző szövegértelmezési technikák elsajátítását, az élményszerű befogadást és műértelmezést, az irodalomtörténeti és -elméleti ismeretekben való elmélyülést, a kommunikációs készség fejlesztését, illetve az olvasás iránti pozitív(abb) attitűd kialakítását szolgálják”. És nem utolsósorban az érettségire való felkészítést is segíti az a foglalkozási folyamat, amely a vetélkedő három fordulójára való felkészülési időszakban zajlik. Az MTAG-os csapatok eddig egy évben sem hiányoztak a versenyzők közül, és nagyon szép eredményekkel büszkélkedhetünk.

Amikor az idei felhívás megérkezett, elsőseink még meg sem melegedtek új iskolájukban, mégis akadtak hárman, akik vállalták a részvételt. Bukor Lilianna, Dávid Dóra és Deszkás Dóra tudta, hogy vetélytársaik zöme nagy valószínűséggel idősebb, tapasztaltabb lesz, mint ők, de úgy gondolták, a megszerezhető tudásért is érdemes versenyezni. Nagy fejtörést okozott a csapatnév megválasztása, végül a lányok horoszkópjai alapján született meg a SCAVI.

Igazi, lányoknak való témát találtak ki idén a szervezők: „Irodalomtanításunkban sajnálatos módon aránytalanul kevés tér jut a női írók alkotásainak megismertetésére; ezt a hiányt igyekszik a maga keretei között pótolni az idei Legere Irodalmi Verseny” – állt a felhívásban. Így indultunk neki Szabó Magda Az őz című regényének elolvasásával és feldolgozásával az első fordulónak, amelynek feladatlapjában lányaink először szembesültek a szervezők kreatív ötleteivel, furfangos feladványaival. A motivációnkat növelte, hogy az 5. helyen futottunk neki a következő fordulónak, amelyben a szerzők között Szabó Magda ismét felbukkant, de megjelent mellette Kaffka Margit, Lesznai Anna, Nemes Nagy Ágnes, Hajnal Anna, Harmos Ilona. Most már nagyjából tudtuk, mire készüljünk, magabiztosabban versenyeztünk, egyet javítottunk a helyezésünkön is.

És ha a kedves olvasó az eddig említett alkotók közül mindenkit ismert, akkor valószínűleg az utolsó fordulóból tudunk olyan írókat felsorolni, akiknek talán a nevével sem találkoztak eddig! Ki hallott már Szenes Piroskáról, Ásgúthy Erzsébetről és N. Jaczkó Olgáról? Beleástuk magunkat a kortárs nőírók műveibe is: Rakovszky Zsuzsa, Gergely Ágnes, Tóth Krisztina, Szvoren Edina, Tompa Andrea, Gubis Éva alkotásainak megbeszélése igazán izgalmas és tartalmas feladat volt. Eközben pedig még egy minielőadással is készülnünk kellett: a lányok történetet írtak, kisvideót készítettek, dramatizáltak… jól sikerült produkcióval álltak a zsűri elé.

A decemberben tartott 3. fordulót mi teljesítettük a legjobban, így legszebb reményeinket is felülmúlta, amikor csapatunk neve a dobogósok ismertetésekor másodikként hangzott el! Nagyon örülünk az eredménynek, de azóta is ahányszor szóba kerül közöttünk a verseny, mindig arra a munkafolyamatra emlékszünk vissza a legnagyobb szeretettel és örömmel, amikor három hónapon keresztül majdnem napi szinten találkoztunk, és az irodalomról beszélgettünk! Tartottunk az elején kicsit mindannyian a sok olvasni- és tanulnivalótól, de beszippantott minket a művek atmoszférája, és egyáltalán nem éreztük terhes pluszmunkának a készülést. És szerintünk ennek az eredménye az ezüstérem, valamint az az elhatározás, hogy nem kérdés, hogy jövőre indulunk-e újra a versenyen!

És amit még ki kell emelnünk, az a remek szervezés, a versenyzőkre, a felkészítő tanárokra való figyelés, a feléjük áradó szeretet: valóban érezhető, hogy a Legere egy család! Örülünk, hogy a pozsonyi Duna utcai gimnázium újabb tagokkal gazdagította ezt a családot, köszönjük, hogy a részei lehetünk!

Kulcsár Mónika, felkészítő tanár