Ökológiai szabályozás az EU-ban

Mindez elősegítette azt a folyamatot, amelynek során az ökológiai szemléletű gazdálkodás előtérbe került és egyre jobban megerősödött. Azonban az is nyilvánvaló lett, hogy az ökotermékek iránti fogyasztói bizalom kialakítására, erősítésére további intézkedések, jogi szabályozások szükségesek, egyebek között a mezőgazdasági termelés, az élelmiszer-előállítás, az értékesítés, valamint az ellenőrzés területén. A biogazdálkodással kapcsolatos első közösségi szintű szabályozást (2092/1991. EGK rendelet) 1991-ben alkották meg. Ez az „első tanácsi” rendelet, amely az ökológiai gazdálkodással, illetve a biotermékek jelölésével kapcsolatosan lefektette a követendő irányvonalakat. Ebben a rendeletben szabályozták a mezőgazdasági termékek ökológiai termelését, előállítását, az ökotermékek, élelmiszerek jelölését, az ellenőrzési rend kialakítását, valamint a harmadik országokból származó ökotermékek elismerését.

Kevés az információ

Ez a rendelet azonban csak a növényi eredetű termékekre vonatkozott. Az állati eredetű biotermékek, illetve a bioállattartás feltételrendszerét csak 8 évvel később, 1999-ben a 1804/1999/EK rendeletben szabályozták. A jelenlegi szabályozások azonban nem kellő hatékonysággal segítik elő a biotermékek fogyasztásának növelését, egyúttal a biotermelés elterjedését. Mindezt a tényt az Európai Bizottság által 2004. nyarán készített akcióterv is elismeri, megerősíti.

Az akcióterv számos területen fogalmaz meg javaslatokat, amelyek a biogazdálkodás széles körű elterjedését, illetve az ökotermékek fogyasztásának növelését irányozzák elő. Bebizonyosodott az akciótervet megalapozó kutatás eredményeként, hogy a fogyasztók nem rendelkeznek elegendő információval az ökotermékek előnyeiről. Ezért szükség lenne olyan – többéves – felvilágosító kampányokra, amelyek során a biogazdálkodás alapjairól, hasznosságáról mind a fogyasztók, mind a termelők, illetve az értékesítési láncban szereplők tudomást szereznek. A felvilágosításnak ki kell terjednie az oktatási intézményekre is. Mindez hozzájárulna a bioélelmiszer fogyasztói magatartás megerősödéséhez. Fontos a célcsoportok meghatározása is (például alkalmi fogyasztók stb.), amely elősegíti a megfelelő, célirányos tájékoztatás megszervezését is, és az ahhoz szükséges eszközök kiválasztását.

Eladásösztönzés

A Tanács 2826/2000/EK számú, a belső piaci értékesítés-támogatásáról (eladásösztönzés) szóló rendeletének módosítása javasolt. Jelenleg számos szabályozás vonatkozik a felvilágosító és az eladásösztönző kampányok támogatására. Vannak olyan, csak a bizottság által kidolgozott és finanszírozott programok, amelyek a harmadik országok piacait veszik célba és vannak olyanok, amelyek keretében az EU társfinanszírozóként jelenik meg. A belső piacon csak az utóbbiak valósulnak meg. A tájékoztatás hatékonyságát fokozná, ha a belső piacra irányulóan is lennének kizárólag csak a Bizottság által kidolgozott és finanszírozott tervek.

Az EK ökológiai gazdálkodásról meghozott előírásai szabályozták az ezen a területen követendő normákat. Azonban az EU-ban továbbra is működnek olyan minősítő szervezetek, amelyek eltérő (szigorúbb) kritériumokat határoztak meg a biogazdálkodással, illetve a biotermékekkel kapcsolatosan. Mind a fogyasztónak, mind a termelőnek nehézséget okoz annak megállapítása, hogy az egyes minősítő rendszerek és az EU rendeletek által előírt feltételek mennyiben különböznek egymástól. Ezért célszerű az EU-ban egy olyan adatbank létrehozása, amely rendszeres karbantartás mellett tartalmazza a tagállami, az egyéb szervezetek, valamint a fontosabb exportországok normái és az uniós előírások közötti eltéréseket, megkönnyítve ezzel az ellenőrző hatóságok munkáját, egyúttal elősegítve a rendszerek kölcsönös elismerésének folyamatát.

A biotermékek piacának keresleti és kínálati oldalának elemzése jelenleg nem könnyű feladat – mutat rá az akcióterv. Annál is inkább, mert az EU – a hiányos tagállami statisztikai adatok miatt – nem rendelkezik pontos információkkal az ökológiai gazdálkodás körébe bevont területekről. Továbbá a biotermékek piacával kapcsolatos adatok sem teljeskörűek.

Szabályzás-harmonizáció

Jelenleg nincs hivatalos adat a biotermékek értékesítésének mennyiségéről, összetételéről, amely többek között az értékesítési stratégiák, tervek összeállításának alapja. Ezért szükséges ezen területen a hivatalos statisztikai adatok előállításával kapcsolatos eljárási szabályok harmonizálása. E tekintetben az EUROSTAT már megkezdte együttműködését a tagállamokkal.

Az ökológiai gazdálkodás elterjedését döntően befolyásoló tényező a tanácsadó szolgálatok működtetése, melyeknek nagy szerepe van a kutatási eredmények közvetítésében, elősegítve azok gyakorlati megvalósítását. Fontos a tanácsadó szolgálatok már jelenleg meglévő támogatásának további növelése is.

A genetikailag módosított szervezetek alkalmazásával kapcsolatosan az akcióterv kiemeli, hogy bár a jelenlegi uniós rendelkezés szerint (az állatgyógyszerek kivételével) tilos bármilyen génmanipulált szervezetet ökológiai termelésben, termék-előállításban felhasználni, sajnos ezt teljesen nem lehet kizárni. Ennek oka lehet egyebek között például a vetőmag-szennyeződés, idegenbeporzás stb. Tekintettel ezen körülményekre, a Bizottság módosítani kívánja a meglévő szabályozást úgy, hogy azon végtermékeket, amelyek GMO-organizmust tartalmaznak, ökotermékként ne lehessen értékesíteni.

A szerző PhD-hallgató