Nehéz hónapok várnak ránk

A természet teszi a dolgát, s nem mindig veszi figyelembe a naptárt. Három éve március első napjaiban már javában tartott a mogyoró és az éger pollenszórása, de jelen volt a levegőben a fűz és a szil is. Nincs ez másképp idén sem, nem biztos, hogy a kivörösödött szem és a csöpögő orr a náthaláz következménye.

SZÁLL A POLLEN

Mivel idén is emelkedni fog az allergiások száma és egyre többen lesznek, akik a füvek és gyomok pollenjeitől szenvednek majd, felmerül a kérdés: meg lehet-e előzni a bajokat? Ezt a kérdést nemcsak a betegek és hozzátartozóik, hanem a területen dolgozó szakemberek is felteszik. A megelőzésbe fektetett pénz a gyógyszerek, a kórházi ápolások költségeihez vagy a munkahelyi hiányzások veszteségeihez képest három-, öt- vagy akár tízszeres megtakarítást jelent egyénnek, társadalomnak. Azonban minél hatékonyabb, korábbi és tartósabb a megelőző tevékenység, annál drágább.

Az első számú közellenség a parlagfű, amelyet irtani kellene. Nem egyszer, hanem hosszú éveken át. Amíg ezt a kérdést nem fogja mindenki – a kormányzat éppúgy, mint az egészséges ember is – a saját ügyének tekinteni, s nem tesz meg mindent a gyomok szabadon virágzása ellen, aligha várható a betegek számának csökkenése. Azokon a településeken sem, ahol rendszeres kaszálással, irtással ügyelnek a levegő tisztasására, ugyanis a pollenszemek a széllel szállva a tíz-húsz kilométerrel odébb lakókat is megbetegíthetik.

CIGARETTAFÜST HELYETT ANYATEJET

A külső környezet után nézzük a belsőt, hiszen családon belül is lehet védekezni. Az anyatejes táplálás, legalább féléves korig, nemcsak a legfontosabb építőanyagokat, fehérjéket, kalóriát, a vitaminok egy részét valamint az immunológiai védelmet szavatolhatja a csecsemő számára, de azt is megelőzi, hogy idő előtt idegen fehérjékkel kerüljön kapcsolatba. Mert ha a babák túl korán kénytelenek reagálni a táplálékban lévő idegen anyagokra (pl. tehéntej) 8-10 százalékban táplálékallergiásokká válnak. Ez nemcsak sok szenvedés jelenthet nekik, a szülőknek pedig aggodalmat, hanem szervezetük sokszor egy életre elsajátítja az allergiás válaszkészséget. Hasonló jelentősége van a dohányzásnak is: ha a kisgyerek környezetében élők cigarettáznak, veszélyeztetik, hiszen többszörösére emelik a légúti allergiák valószínűségét.

KELL A KORAI DIAGNÓZIS

Aki feltételezi magáról, hogy allergiás, jobb, ha pollenszezonon kívül keresi fel a szakrendelést, hiszen olyankor több a szabad kapacitás, idő és türelem az ellátására. Nincs olyan allergiás állapot, túlérzékenység, amelyet ne lehetne kimutatni tünetmentes emberen, szervezetünk ugyanis megőrzi az allergiás válaszkészséget akkor is, ha a virágporral, atkával, állatszőrrel vagy más allergénnel nincs kapcsolatban.

A SZÉNANÁTHA

A szénanátha immunelégtelenség, melyet különféle anyagokra adott allergiás reakció jellemez. Egyike a legelterjedtebb allergiáknak: orvosi elnevezése szezonális allergiás rhinitis, vagy pollinosis. A szénanáthát a növényi pollenek (virágpor), vagy a penész (esős, nedves területeken tenyésző mikroszkopikus méretű növények) okozhatják. Angol elnevezése a szénaláz (hay fever), holott a szénanátha kialakulásáért rendszerint nem a széna a felelős. Lázat sem okoz, ám hasonló kellemetlen érzetet kelt. Az allergiás rhinitis az allergia által keltett tünetek általános elnevezése, melyek a következők: orrfolyás, szemkönnyezés, tüsszögés, viszketés. A szezonális allergiás rhinitis a szezonálisan jelentkező tünetek elnevezése, melyeket fák, füvek és gyomok pollenje vált ki. Az emberek egy része csupán egyetlen fafajta pollenjére vagy a parlagfűre allergiás, míg mások esetében az allergiás reakció többféle fa, fű és gyomnövény pollenjére jelentkezik. A perenniális (egész éves) allergiás rhinitis azon tünetek elnevezése, melyeket a házi por, az állati szőr, vagy az épületek alagsorában és fürdőszobákban megjelenő penész okoz. Az allergiás tünetek időtartama személyenként változó, s életkortól függetlenül kifejlődhetnek. A gyermekkori szezonális allergiás tünetek éppúgy megmaradhatnak a felnőttkorban, mint ahogy el is tűnhetnek. Ha az allergiás tünetek felnőtt korban jelentkeznek, valószínű, hogy a beteg élete végéig megmaradnak. Azonban az allergiás tünetek ugyanígy meg is szűnhetnek, ha a beteg olyan helyre költözik, ahol a tüneteket kiváltó anyagok nem fordulnak elő.

A szénanáthától szenvedőknél nagyobb a valószínűsége a további allergiák kialakulásának, beleértve a potenciális étel- vagy latexallergiát. A genetikai tényezők meghatározóak az allergia kialakulásában. Ha mindkét szülő allergiás, 75 százalékos annak a valószínűsége, hogy gyermekük is az lesz. Ha csak az egyik szülő allergiás, az esély 50 százalékos. Legújabban a szakértők szezonális hatásokra figyelmeztetnek. Egy jelentés szerint meghatározó az allergia kialakulására nézve, hogy ki milyen hónapban születik. A szeptemberben, októberben vagy novemberben születettek esetében a legmagasabb a valószínűség, míg a júniusi, júliusi és augusztusi születésűek esetében a legkisebb. Az erre a megfigyelésre felállított elméletek egyike szerint az ősszel született gyermekek fejlődésük korai szakaszában több időt töltenek a lakóépületekben, s ezáltal fokozottabban ki vannak téve az egyik legjelentősebb allergénnek, a házi pornak.

VESZÉLYES A CIVILIZÁCIÓ

Az allergiás, és ami sokkal rosszabb, az asztmatikus megbetegedések száma egyre növekszik. A tény magyarázatául szolgáló elméletek ironikus módon arra mutatnak rá, hogy mindennek okát az ipari országokban egészségesebbé és jobbá váló emberi környezetben kell keresni. Egy a közelmúltban megjelent német tanulmány szerint, (mely a keletnémet gyermekeket vizsgálta az egyesítés utáni országban) az egykori kommunista állam területén élőknél, miután nyugati körülmények közé kerültek, nőtt az allergiás megbetegedések száma, különösen a szénanátháé. Az életmódbeli változások közé sorolható a padlószőnyeg elterjedése, a kutya- és macskatartás, a lakóépületek légnedvesség-tartalmának növekedése, stb. Néhány tudós véleménye szerint a gyermekek túlzott mértékben vannak kitéve a zárttéri allergéneknek, mivel manapság már legkevesebb három órát töltenek televízió nézéssel, számítógépezéssel. Mindezt tovább erősíti az a tény, hogy a mai otthonok a korábbiaknál jóval energiatakarékosabb konstrukciójúak, ami ahhoz is hozzájárulhat, hogy a poratkák száma növekszik.

A szénanátha diagnózisa rendszerint a szezonális tünetek megjelenésének kórtörténete alapján történik. Fül-, orr-, torok-, tüdővizsgálat megerősítheti a diagnózist. A különböző allergiás megbetegedések meghatározására tesztek alkalmazhatók. A legáltalánosabbak a bőrteszt. Az orvos kis mennyiségben különböző allergéneket helyez a bőrre, és megfigyeli azok hatását. A teszt azonosítja a sokféle lehetséges allergén közül a panaszok okozóját. Néhány esetben vérvizsgálat javallható a vélt allergének antitestjeinek kimutatására.

Az allergiás betegségek pontos oka ismeretlen.

A szénanátha tünetei

hosszan tartó, gyakran heves tüsszögés viszkető, fájó orr, torok, szájpadlás orrfolyás, orrdugulás

könnyező, viszkető szemek feji és nazális vérbőség füldugulás letargiatestmozgás vagy erőkifejtés esetén légszomj gyakori köhögés zihálás, asztmás légzés