Minden tizedik gyerek asztmás

Az asztma nem új keletű, már a régi görögök is ismerték a ziháló, lihegő légvétellel járó betegséget. – Ma már egyértelműen tudjuk, hogy az asztma a légutak nyálkahártyájának olyan gyulladásos megbetegedése, amikor ezek beszűkülnek, és ezért a normálisnál nehezebbé vált légzést jellegzetese sípoló hang kíséri – ismertette a tényeket dr. Peter Pružinec főorvos, az egészségügyi minisztérium allergológiai és immunológiai szakértője. – Emlékszem olyan időkre is, amikor az asztmások nemigen tehettek mást, mint hogy megpróbálták megúszni fulladásos rohamaikat. Később, a hörgőtükör felfedezésének köszönhetően fény derült arra, hogy a tüneteket gyulladás okozza. Ennek megfelelően ma a kezelés fő célja a gyulladás visszaszorítása, valamint a hörgők tágítása. Tudatosítani kell, hogy úgy a gyulladáscsökkentők, mint a hörgőtágítók a megelőzést célozzák. Tény, rendszeres használatuk mellett is előfordulhat asztmás roham, de a tünetek jóval enyhébbek, mint azoknál a betegeknél, akiket nem korszerű gyógyszerekkel kezelnek.

A szakértők szerint a modern gyógyításban nélkülözhetetlenek a belélegzők, melyek egyenesen a légutakba juttatják a szert, s ott fejt ki gyógyhatást.

Az asztma nagyon jól kezelhető betegség, ám ennek feltétele, hogy a beteg belássa, gyógyszerét akkor is be kell lélegeznie, amikor tünetmentes – tudtuk meg dr. Peter Krištúfek professzortól, a pozsonypüspöki tüdőkórház osztályvezető főorvosától. – Bármennyire furcsa, sok felnőtt nincs tisztában vele, mi okozza a zihálást. Sajnos, az asztma ma is olyan megbetegedések közé tartozik, amelyet gyermekkorban nem ismernek fel. Ha, mondjuk, a tanuló a tornaórán liheg, fuldoklik, kimerül, általában nem lusta, hanem beteg. Gyakran szembesülünk azzal, hogy a fel nem derített asztmás óvodást, alapiskolást évente többször antibiotikummal, köptetővel kezelik a gyermekgyógyászok, pedig a rohamszerű, visszatérő fuldokló zihálása nem fertőzés, hanem az asztma jele. Olykor a kétségbeesett szülő is nagyon nehezen fogadja el, hogy gyermeke nem hörghurutos, hanem asztmás. Ilyenkor megnyugtatásként felsorolom, hogy számos élsportoló, főleg úszó mellett Seneca, Ludwig van Beethoven, Antonio Vivaldi, Leonard Bernstein, Charles Dickens, Indira Ghandi, John F. Kennedy, Liza Minelli, Elizabeth Taylor, Sharon Stone is az asztmások „családjába” tartozik.

Az asztma világnapja alkalmából tartott szakmai tanácskozáson elhangzott: minél hamarabb ismerik fel a megbetegedést és kezdik meg korszerű kezelését, annál nagyobb az esély arra, hogy a beteg tünetmentesen élhet, esetleg felnőtt korára akár meg is gyógyul. Ugyanis a gyerekek négy-öt éves koruk előtt a biológiai érés különleges korszakát élik: sok környezeti hatás, amely akkor éri őket, meghatározó lesz életük következő időszakaiban is. Ugyanakkor számos testi funkciójuk fejlődésben van még, és szervezetük nagymértékben képes a károsodásokat visszafordítani. És mert az asztma olyan immunbetegség, amelyet örökletes és környezeti tényezők határoznak meg, a betegség korai időszakában rendszeresen használt gyulladáscsökkentők jobb eredményt hozhatnak, mint az idősebbeknél.