A csonthéjas gyümölcstermő fáinkon egyre nagyobb mértékben terjed az ág- és fapusztulás. Az eddigi termesztési gyakorlatban ez főként a kajszi velejáró betegsége volt. Ellenben ma már szinte minden csonthéjason megtalálható, így a meggy, cseresznye, őszibarack, vagy a szilvaültetvényekben egyaránt egyre gyakrabban pusztít.
Mi indokolja a gyümölcsfák őszi lombfertőtlenítését?
A csonthéjasok közül különösen az őszibarack szenved az ágpusztulástól vagy ágrákosodástól. E betegséget a Stereum hirshutum gomba okozza. Ahhoz, hogy kialakuljon, feltétlenül szükséges a fa fogékony állapota, amit előidézhet a fagykárosodás, a szakszerűtlen műtrágyázás, vagy a kedvezőtlen talajviszonyok. A gomba sebparazita, tehát ép szöveten keresztül nem fertőz. A sérülések, sebek származhatnak a metszéstől, művelő eszközöktől, rovarkártételtől (barackmoly vagy keleti gyümölcsmolytól) egyaránt. Azonban a leggyakoribb behatolási hely most ősszel a lehullott levelek leválási helye és a fagy következtében elhalt kisméretű vesszők és az elhalt rügyek.
A vesszőfertőzés esetén a betegség gyors lefolyású. A gomba behatolási helye körül barnára színeződő, besüppedt folt alakul ki, amely gyorsan terjed, körüléri a vesszőt, s annak hirtelen hervadását okozza. Az ág vagy törzs fertőzése esetén a viszonylag lassú szövetpusztulás következtében rákos seb alakul ki. A kéregszövet besüpped, majd a seb körül kalluszszövet képződik. A következő évben a gomba elpusztítja a kalluszszövetet és tovább terjed. Ennek következtében a rákos seb növekszik. Ez a folyamat addig ismétlődik, amíg az ágat vagy a törzset a seb teljesen körbe nem éri. Ekkor az ág a fertőzés helye fölött elhal. Ha a fa törzsén van a rákos seb, az egész fa elpusztul. A gomba okozta károsodást rendszerint erős mézgaképződés kíséri. Ha felnyitunk egy rákos sebet, láthatjuk, hogy a fertőzött ágrészben a faszövet is barnára színeződött.
A fertőzést előidéző gombaképletek, konídiumok, az év minden szakaszában jelen vannak. Ennek ellenére a fertőzés rendszerint a késő őszi hónapoktól tavaszig következik be, mert ebben az időszakban a gazdanövény fogékony, és a védekezési reakció csak minimális. Ezért a nyugalmi időszakban kerülni kell minden olyan műveletet, amely a fán sérülést okozhat. A metszést tehát a vegetációs idő kezdetére időzítsük. Házikertben a metszés ideje bátran a vegetációs időbe is nyúlhat. Ha zöldremetszünk, nagy valószínűséggel elkerülhetjük a fertőzést, mert ilyenkor a fákon a sebek gyorsan gyógyulnak, így az esetleges behatoló kórokozók gyorsan lokalizálódnak, terjedésük leáll. A vegetációs idő kezdetekor kell a rákos sebet is kitisztítani. Éspedig úgy, hogy az elhalt szövetrésszel megközelítőleg 5–10 mm-es egészséges részt is eltávolítunk. A metszési hulladékot és a fertőzött részeket haladéktalanul égessük el. A metszési felületet és a kitisztított sebeket gombaölő szert tartalmazó anyaggal (pl. benomyl, folpet), sebkezelő szerrel kell bevonni.
A csonthéjas gyümölcsfák permetezésekor a kertben levő körte, birs és az almafákat is lepermetezhetjük. A következő réztartalmú permetszereket használhatjuk: Cuprocaffaro (0,4%), Champion 50 WP (0,4%), Kuprikol 50 (0,5%), Kuprofor 50 SC (0,5%), Kupritox 20 DKV (0,5%). A hatóanyagot mindig bő permetlében, áztatásszerűen juttassuk ki. Azonban fagyos időben vagy eső előtt ne permetezzünk!
A fák egészségi állapotát a környezeti tényezők is befolyásolják. Ezért a telepítés helyének megválasztásakor kerüljük a fagyzugos, mély fekvésű, vizes talajokat. A tápanyag-utánpótlást csak talajvizsgálat alapján végezzünk, ugyanis a túlzott nitrogéntrágyázás növeli a betegségre való hajlamot.
A csonthéjas gyümölcsfákon idén – a viszonylag kedvező időjárás ellenére – a korábbiaknál erősebb gombabeteg-fertőzések alakultak ki. Erőteljesebb volt például a levélfodrosodás, levéllikacsosodás, egyes helyeken a szilvalevélrozsda, vagy a termés gnomiája (bábszilva). Az ilyen fertőzött fák közvetlen lombhullás utáni rezes kezelése, permetezése egyúttal e betegségek ellen is megelőző védelmet nyújt. A lehullott fertőzött leveleket lehetőség szerint minél előbb forgassuk a talajba, hogy ott minél előbb elkorhadjanak, humifikálódjanak.
A szerző a Központi Mezőgazdasági Ellenőrzési és Növényvédelmi Intézet (ÚKSUP-OOR) komáromi részlegének a munkatársa
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.