Melyik istállótrágya a legmegfelelőbb?

Az ökológiai gazdálkodásban a tápanyag-utánpótlásra, a talajélet fenntartására istállótrágyát használunk. Az istállótrágya lehetőleg ökológiai gazdálkodásból származzon. Nem használhatók az ipari állattartásból származó, vegyszereket tartalmazó trágyák. Míg régen természetes volt az istállóból kikerülő trágya felhasználása a házikertben, ma a könnyen beszerezhető műtrágyák kerültek előtérbe, az istállótrágya és a komposzt helyett.

Az istállótrágyában szerves kötésben levő tápanyagok folyamatosan ellátják a növényeket. A szerves anyag kedvezően hat a talaj fizikai állapotára, szerkezetére és a biológiai folyamatokra. A trágyázásra az őszi időszak felel meg. A kijuttatott istállótrágyát azonnal forgassuk be, ellenkező esetben a nitrogén egy részét elveszítjük. Érett istállótrágyát használjunk, mert az biológiailag a legértékesebb. A félig érett trágyában a szalmaszálak még jól megkülönböztethetők, színük világos. Az érett trágyában a szalmaszálak alig észrevehetők, színük sötétebb, a trágya anyaga egyneműbb. A túlérett trágya kenőcsös, tápanyagokban szegény, nehezen teríthető el. A trágya minősége függ az állatfajtól, az állat korától, egészségi állapotától, az etetett takarmány mennyiségétől és minőségétől. Felmerül hát a kérdés, melyik állatfaj trágyáját használjuk? Természetesen elsőként a marhatrágya jut az eszünkbe, pedig a komposztálás után a ló-, a sertés-, a juh-, a kecske-, a nyúltrágya és a baromfitrágya is kiváló szerves trágya.

A lótrágya tápanyag-összetételében nagyon hasonlít a marhatrágyához. Egymással keverve is komposztálhatók. Ha lótrágyát komposztálunk, minden réteget tapossunk meg a komposztprizma készítésekor, mert a laza szálas halom könnyen kiszáradhat. A komposzt néhány hónap múlva már használható. A lótrágya a hőfejlesztő trágyák közé tartozik, ezért használják trágyatalp formájában melegágyak melegítésére. Lótrágyát a kifejezetten tápanyagigényes növények termesztéséhez használjunk. Lótrágyát használnak a gombakomposzt-készítéshez is.

A sertéstrágyát a hideg trágyák közé soroljuk. Magas káliumtartalmú, de nitrogéntartalma is megfelelő. Meszet alig tartalmaz. Komposztálva kiválóan felhasználható zeller, hagyma és málna termesztéséhez. A lótrágyához hasonlóan kezeljük, de mivel nehezebb, prizmába rakáskor nem kell megtaposni. A juh-, a kecske- és a nyúltrágyát szintén komposztálva, nagyon tápanyagigényes növények alá adhatjuk. Magas nitrogéntartalmuk miatt buja növekedésre serkentenek. A baromfitrágya az előbb említett trágyákkal együtt a hőfejlesztő trágyák közé tartozik. A baromfitrágya fő tápanyaga a foszfor, de emellett magas a káliumtartalma és nagy mennyiségű nitrogént is tartalmaz. Túltrágyázás esetén perzsel, ezért földdel keverve komposztáljuk. Magas nitrogéntartalma miatt a közönséges komposzthoz is jó adalék.

A trágya minőségét az állatok életkora is befolyásolja. Megfigyelték, hogy a fiatal és egészséges állat ürüléke – a jobb rágás következtében – tápanyagban szegényebb, az idős állat viszont felületesebben rágja meg és rosszabbul emészti meg a takarmányt, ezért ürüléke tápanyagban gazdagabb.