Megújuló energiaforrás

A mezőgazdasági termékek és hulladékok energetikai célokra való kihasználása az utóbbi években számos kutatásnak és fejlesztésnek a célja. Ez az irányzat az Európai Unióba való belépésünket követően nálunk is méginkább előtérbe kerül majd, s a közösség környezetvédelmi célkitűzéseivel és az általa javasolt fenntartható gazdasági fejlődés alapelveivel összhangban az EU vidékfejlesztési politikájának egyik sarkalatos pontját képezi. Ismeretes, hogy az uniós tagországokban már ezelőtt is komoly fejlesztések történtek a természetes és megújuló energiaforrások kihasználására. Jó példát szolgáltat erre a Hollandiában széles körben elterjedt szélerőművek rendszere. Mivel a közép-európai országok kontinentális légköri viszonyai között a szél energiájának kihasználása nem a leghatékonyabb, ebben a térségben a kutatók figyelme elsősorban az energiatermelésre felhasználható növényi anyagokra irányult. Annál is inkább. mivel a környezetkímélő és fenntartható fejlődés elvei szerint a nem kifejezetten mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés céljaira művelt területeken termett zöldtömeg kiválóan alkalmas lehet az elsődleges energiaforrások kiváltására.

Az EU 2010-re 12 százalékban határozta meg a biomassza felhasználásának arányát az energiaforrások között, amellyel elsősorban azt szeretné elérni, hogy a légköri szennyeződések szintjét a foszillis energiahordozók elégetése révén, a keletkezett szén-dioxid kibocsátásának csökkentésével mérsékeljék. Ennek érdekében a tagországokban fejlesztési programokat futtatnak a probléma megoldására. A hagyományos energiaforrások árának radikális emelkedése fokozatosan versenyképessé teszi a biomassza elégetéséből keletkezett energi árát is, ugyanakkor az így elégetett növényi termék nem károsítja a környezetet, nem szenynyezi a légkört. Az ún. fitoenergetika, a növényi alapanyagú termékek energetikai célokra való felhasználása Csehországban például már polgárjogot nyert. Kidolgozott tervezetekben vizsgálják az ugarolt területek e célra történő kihasználási lehetőségeit, a speciálisan erre a célra kinemesített fűfélék alkalmazását stb. Egyes kinemesített növényfajták például hektáronként 10-12 tonnás szárazanyag-hozamának kihasználásával 250 gigajoul energiamennyiség nyerhető, amely két családi ház átlagos évi energiaszükségletét fedezi.

A fejlődés iránya kétségtelenül a megújuló temészetes energiaforrások növekvő kihasználásának irányába tart. A tudósok feltételezése szerint e század közepére a megújuló energiaforrások már csaknem egyharmadát fogják kitenni az összes felhasznált energiaforrásnak.

A közösség tagországaiban az utóbbi években immár szervezett formában,, az EUBIA intézményesített keretei között zajlik z ún. biomassza felhasználási lehetőségeinek kutatása. A 17 szervezetet tömörítő intézmény a növényi anyagok vagy azok maradványainak gyakorlati termékekké való átalakításában, illetve azok fejlesztésében az utóbbi esztendőkben komoly eredményeket mutatott fel. A növényi anyagok ipari feldolgozásainak melléktermékeit, a nád és lenhulladékot, a kenderpozdorját, a napraforgóhéjat, az erdészeti és faipari hulladékot, a fűrészport, a faforgácsot, fakérget, valamint a mezőgazdasági termelés egyes melléktermékeit, a szalmát, a kukorica- és naprqaforgószárat, a szőlővenyigét is egyértelműen az újrafelhasználható energiaforrások közé sorolják és ígéretes újrahasznosítási lehetőségnek tartják. Ezen kívül ma már például újrafelhasználható csomagolóanyagok, edények, virágtartók is készülnek ezekből a növényi alapanyagokból.

Az energetikai célú felhasználásban a jelenlegi feltételek között a biomassza tüzelőanyagként való hasznosítása elsősorban ott célszerű, ahol a bioenergiai forrást a keletkezési helyének 20-40 km-es körzetében fel tudják használni, tehát hatékony tüzelőberendezésekben el tudják égetni. A biomassza eredetű energiahordozók termelési potenciálja csaknem négyszerese a mezőgazdasági termelés által felhasznált ásványi eredetű energiahordozóknak. A potenciális készletek optimális kihasználása esetén az elégetett vagy feldolgozott biomassza a fűtőolaj 44 százalékát, a motort meghajtó anyagoknak a 15 százalékát helyettesíthetné. A növényi hulladékanyagok energetikai célú felhasználási technológiáját meglehetősen alacsony beruházásigénye miatt a kistelepülések, kisebb gazdaságok, farmok, szövetkezetek, szárítók, üvegházak és egyéb kommunális épületcsoportok üzemeltetői is igénybe vehetik. (Feld.: sz)