Ma már kevesebb ember kerül kórházba

Az asztma korunk népbetegsége, megközelítőleg 150 millió asztmás beteg él a Földön. Ez a leggyakoribb gyermekkori krónikus nem fertőző betegség. Felelőssé tehetjük sok kórházi kezelésért, intenzív osztályos ellátásért, iskolai hiányzásért és igen magas kórházi költségért, és nem utolsó sorban sok aggodalomért és pszichológiai problémáért, életminőség-romlásért mind a gyermekek, mind szüleik körében.

A világ fejlett országaiban egyre nagyobb gondot jelent az asztmás betegek számának növekedése. Míg a Közép-és Kelet Európa országaiban – Görögország, Indonézia, Kazahsztán, Afrika – az asztma előfordulása 3 százalék körül mozog, Európa északi és nyugati államaiban – Nagy Britannia, Skandinávia, de főleg Új Zéland és Ausztrália – 20 százalékos. Ehhez az emelkedéshez hozzájárul, hogy manapság egyre több orvos gondol a betegségre, javultak a diagnosztikus lehetőségek, ezért nőtt a felismert esetek száma is. Mivel több beteget jegyeznek a gazdaságilag fejlettebb államokban, nyilvánvaló, hogy civilizációs betegségről van szó. Az orvosok szerint azok a gyerekek, akik már életük kezdeti szakaszában találkoztak az allergénekkel, vagyis az óvodások, ellenanyagokat termelnek, náluk kisebb mértékben jelentkezik az asztma. Védettséget jelent a tébécé elleni védőoltás, de a kanyaró, a szamárköhögés is erősíti a szervezet ellenálló-képességét. Nem kell túlzásba vinni a kisgyerek környezetének tisztán tartását sem. A legtöbb beteget az 5-9 évesek korcsoportjában, illetve a 45-49 évesek között jegyzik. Az Eperjesi, a Kassai kerületben, illetve a nagykürtösi és a komáromi régióban gyakoribb az asztma előfordulása, mint a Nagyszombati és a Pozsonyi kerületben.

A diagnosztizált betegek kezelése korszerű, ennek bizonyítéka az, hogy bár a betegek száma emelkedik, nem nő a kórházi kezelésre szorulók száma, nem több a betegállományba kerülő, a rokkantnyugdíjba kényszerülő asztmás. A hazai szakorvosok képesek úgy gyógyítani az asztmában szenvedőket, hogy tünetmentes, minőségi életet élhessenek, de az egészségbiztosítók azt szeretnék, ha csökkentenék az ellátással járó költségeket. Hangsúlyozzák: a korszerű inhaláló készülékek és a beteg állapotát szinten tartó szerek ára nem lehet mérvadó. Ugyanis a rohamos tünet járó-beteg ellátása (esetenként) 7 100 koronás kiadást jelent, ám ha kórházi felvétel szükséges, a költségek 43 ezer koronára emelkednek. (erf)