„… legyen kellő módon megünnepelve!”

Masaryk, Beneš és a Csehszlovák Köztársaság kötelező éltetése
Vasárnap

2019. április 8. 09:30

hhh
- A szerző felvétele

A Csehszlovák Köztársaság megalakulása után a Magyarországtól elcsatolt területeken az állami szervek (belügy, jegyzőség, csendőrség) sokat foglalkoztak az egyes települések lakosainak „megbízhatóságával”, származásával, s elsősorban azzal, megkaphatják-e a csehszlovák állampolgárságot. Így időnként sok mindent összeírattak róluk a bírókkal, jegyzőkkel, csendőrökkel; figyeltették a mozgásukat, kapcsolattartásukat, megbízhatóságukat, az új államhoz való hűségüket.

„Felszabadító elnökünk” születésnapja

Ezekben az években az állami szervek képviselői, a „csehszlovák hazafiak” arra is ügyeltek, hogy a népes számú magyarság körében megfelelőképp terjesszék a csehszlovák állameszmét; ünnepeltessék az állam vezetőinek születésnapját, a köztársaság megalakulásának eseményét. Tehát egyféle kultusz kialakítását kísérelték meg. Levéltárainkban több olyan felhívás, körlevél is található, amelyek ékes bizonyítékai ennek: a hazafiasságra való nevelés programjának.

Ilyen eljárásokkal, megnyilvánulásokkal több település múltját kutatva is találkoztam. Ipolyhídvég ezeket a felhívásokat, figyelmeztetéseket elsősorban az Ipolynagyfalusi Körjegyzőség főnökétől, a nem éppen magyarbarát Kohutyik (Kohútik) Gyula főjegyzőtől kapta. A főjegyzői hivatal 1937. február 22-én keltezett, tört magyarsággal megírt, „Igen fontos” körlevele (Iktatószám: 29/1937.prez.) például így szól (eredeti formában, eredeti helyesírással közöljük):

„Bíró úr!

Amint tudomása is van már, közeledik 1937. március 7.-ik napja, mikor megéli a mi államunk első elnöke, felszabadító elnökünk, Dr. T.G. Masaryk a 87.-ik életévét. Ennek alapján őtet nem csak azért kell tisztelnünk és becsülmünk, hogy az elnökünk, de azért is, hogy a jó Isten adott néki olyan magas életévet, amit igen ritkán lehet megélni. Azért a belügyi miniszter úr szigoruan intézkedik arról, hogy ezen nap legyen kellő módon megünnepelve. Mivelhogy ezen nap éppen vasárnapra esik, tehát senkinek semmiféle nehézségek nem lesznek s mindenki ünnepelhet rendesen.

Ezért elrendeltetik, hogy a bíró úr az igazgató tanító úrral egyetemlegesen csinálják ünnepségeket, ahogy az előző években is volt. Ezt az ünnepséget kell a falu népének dobszóval tudomására adni, hogy menjenek el az iskolába. Azután kell elmenni a bírónak és a képviselőtestületnek a Szt. Misére, hogy mikor lesz, azt a főtisztelendő úr mond meg.

Azután ki kell tenni a zászlókat már szombaton este március 6.án, 5. órakor, egész napon március 7.-én, reggel 8. óráig márc. 8.ára.

Bíró úr erkölcsi kötelessége azon lenni, hogy az ünnepségek a legjobban sikerüljenek.

Bíró úr azután legkésőbb március 9.-én jelentsen írásban azt hogyan voltak az ünneplések. Ha valami zavargások lennének, akkor azt a bíró úr nékem azonnal jelentsen.

Figyelmet tartson mindenre. Főjegyző.”

Hogy a fenti felhívásnak Hídvégen eleget tettek, bizonyítja az a rövid jelentés, amely szintén megtalálható a járási levéltárban, s melyet Lestyán Mihály akkori bíró készített. Íme ennek szövege:

„Tekintetes jegyző úr

Az ünnepélyen megjelent nemcsak az elöljáróság, hanem az egész község lakossága. Szentmise után tanító urak az iskolában tartottak előadást.

Hidvég, 1937.III.9-én.

Lestyan”

Verssel, misével, himnuszokkal

Mint az a levéltári iratokból kiderül, az iskola igazgatótanítója is rendszeresen jelentést készített a körjegyző számára a politikai jellegű rendezvényekről, a lojalitást dokumentáló eseményekről. Meg kellett ezt tennie annak ellenére is, hogy az itteni iskola egyházi alapítású volt.

1937-ben az említett Masaryk-ünnepen kívül több hasonlóra is sor került még. Május hónapban Beneš elnök születésnapját ünnepelték meg. A Hídvégi Római Katolikus Népiskola igazgatótanítója, Halász János így írt az 58/937. számú levélben, melynek tárgya „Dr. Benes köztársasági elnök úr születésnapja” volt:

„Tekintetes Körjegyző Hivatal Veľká Ves nad Ipľom

Tisztelettel jelentem, hogy Dr. Benes köztársasági Elnök úrnak 53. születésnapját méltó tisztelettel megünnepeltük.

8 órakor szent mise; végén hímnusok.

Az iskolai ünnepélyen Halász János ig. tanító beszédet mondott Elnök úr életéről.

Szavalatok: Elnök úr születésnapjára. Elnök Úr. Elnök úr névnapjára és egyéb hazafias versek.

Ének: Ki az igaz szóból...

Az ünnepély elején és végén himnusok.

A zászló máj. 27-én este 6 órától – máj. 29. reggel 8 óráig kitéve.

Tisztelettel: Halász János

ig. tanító”

A 93/937. számú iratban október 28-ának a megünnepléséről számolt be a tanintézmény vezetője, pontosabban az ünnepség programját írta le az alábbi formában:

„1. vytíčenie štátnej vlajky (Az állami lobogó kitűzése); 2. Zaspievanie štátnych himen (Az állami himnuszok eléneklése); 3. Preslov k dňu 28. októbra v slovenskom jazyku prednesie tr. Močko (Előszó október 28. napjához. Szlovák nyelven előadja tr. Močko); 4. Preslov. V maďarskom jazyku prednesie pán Donovald (Magyar nyelven előadja Donovald úr); 5. Báseň Morho prednesie Sestra Fojtíková (A Mor ho c. verset előadja Fojtíková nővér); 6. Kis honfi. Czibulya Sánor II. évf. tanuló; 7. Hazám. Csery György II. évf. tanuló; 8. Szép hazámat szeretem. Abelovszky Miklós II. évf. tanuló; (…) 25. A szabadsághősök dicsőítése. Varga Margit VIII. évf.; 26 Az én hazám VIII.évf. 27. Hymnusok.”

Kötelező hódolat a „szabadságnak”

A fent említett rendezvényeknek: a politikai ideológiától átitatott, sematikus versek előadásának, a zászlókitűzéseknek, a himnusz énekeltetésének kötelező érvényük volt a magyarság körében, így ezeknek Hídvégen is mélyebb gyökerük volt, szinte a köztársaság megalakulása óta ismétlődtek. Az 1932. március 9-én kelt, 27/932. számú levelében a Köztársasági Elnök úr 82. születésnapjának ünnepléséről adott jelentést az iskolaigazgató.

A köztársaság fennállásának tömjénezése sem maradhatott el. Elsősorban az évente ismétlődő, október 28-i ünnepségek voltak hivatottak ennek eleget tenni. Talán elég, ha csak az 1933-ban tartott ünnepségen előadott versek, dalok közül említünk néhányat: Hódolat a szabadság ünnepén; Minek köszönjük a változást?; Mivel tartozunk a szabadságnak?; Fészek az ágyúcsőben; Tied vagyok, tied hazám; Öreg jó Atyuskánk; Szomorúan zúg-búg az ősz szele…

Azt, hogy a demokratikusnak titulált új államalakulatban mennyire érvényesült a személyi kultusz, ékesen bizonyítják ezek a parancsra szervezett ünnepségek és a róluk leadott részletes jelentések.

Csáky Károly

A teljes írás a nyomtatott Vasárnapban jelent meg!

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk

A BMW M850i xDrive Cabrio nem más, mint egy megszelídítésre váró vadállat

Kuciak-gyilkosság: Az ügyész indítványozta az A. Zoltánnal kötött vádalku jóváhagyását

Sokszor lehet újrakezdeni az életet, de befejezni csak egyszer

Nehéznek nevezte házassága első évét Meghan hercegnő

Vádat emeltek Marián Kočner és három további személy ellen a Kuciak-gyilkosság kapcsán

Botrány a magyar parlamentben: megzavarták Orbán Viktor beszédét

Legfrissebb galériák
Olvasta már?

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!