„… legyen kellő módon megünnepelve!”

Masaryk, Beneš és a Csehszlovák Köztársaság kötelező éltetése
Vasárnap

2019. április 8. 09:30

- A szerző felvétele

A Csehszlovák Köztársaság megalakulása után a Magyarországtól elcsatolt területeken az állami szervek (belügy, jegyzőség, csendőrség) sokat foglalkoztak az egyes települések lakosainak „megbízhatóságával”, származásával, s elsősorban azzal, megkaphatják-e a csehszlovák állampolgárságot. Így időnként sok mindent összeírattak róluk a bírókkal, jegyzőkkel, csendőrökkel; figyeltették a mozgásukat, kapcsolattartásukat, megbízhatóságukat, az új államhoz való hűségüket.

„Felszabadító elnökünk” születésnapja

Ezekben az években az állami szervek képviselői, a „csehszlovák hazafiak” arra is ügyeltek, hogy a népes számú magyarság körében megfelelőképp terjesszék a csehszlovák állameszmét; ünnepeltessék az állam vezetőinek születésnapját, a köztársaság megalakulásának eseményét. Tehát egyféle kultusz kialakítását kísérelték meg. Levéltárainkban több olyan felhívás, körlevél is található, amelyek ékes bizonyítékai ennek: a hazafiasságra való nevelés programjának.

Ilyen eljárásokkal, megnyilvánulásokkal több település múltját kutatva is találkoztam. Ipolyhídvég ezeket a felhívásokat, figyelmeztetéseket elsősorban az Ipolynagyfalusi Körjegyzőség főnökétől, a nem éppen magyarbarát Kohutyik (Kohútik) Gyula főjegyzőtől kapta. A főjegyzői hivatal 1937. február 22-én keltezett, tört magyarsággal megírt, „Igen fontos” körlevele (Iktatószám: 29/1937.prez.) például így szól (eredeti formában, eredeti helyesírással közöljük):

„Bíró úr!

Amint tudomása is van már, közeledik 1937. március 7.-ik napja, mikor megéli a mi államunk első elnöke, felszabadító elnökünk, Dr. T.G. Masaryk a 87.-ik életévét. Ennek alapján őtet nem csak azért kell tisztelnünk és becsülmünk, hogy az elnökünk, de azért is, hogy a jó Isten adott néki olyan magas életévet, amit igen ritkán lehet megélni. Azért a belügyi miniszter úr szigoruan intézkedik arról, hogy ezen nap legyen kellő módon megünnepelve. Mivelhogy ezen nap éppen vasárnapra esik, tehát senkinek semmiféle nehézségek nem lesznek s mindenki ünnepelhet rendesen.

Ezért elrendeltetik, hogy a bíró úr az igazgató tanító úrral egyetemlegesen csinálják ünnepségeket, ahogy az előző években is volt. Ezt az ünnepséget kell a falu népének dobszóval tudomására adni, hogy menjenek el az iskolába. Azután kell elmenni a bírónak és a képviselőtestületnek a Szt. Misére, hogy mikor lesz, azt a főtisztelendő úr mond meg.

Azután ki kell tenni a zászlókat már szombaton este március 6.án, 5. órakor, egész napon március 7.-én, reggel 8. óráig márc. 8.ára.

Bíró úr erkölcsi kötelessége azon lenni, hogy az ünnepségek a legjobban sikerüljenek.

Bíró úr azután legkésőbb március 9.-én jelentsen írásban azt hogyan voltak az ünneplések. Ha valami zavargások lennének, akkor azt a bíró úr nékem azonnal jelentsen.

Figyelmet tartson mindenre. Főjegyző.”

Hogy a fenti felhívásnak Hídvégen eleget tettek, bizonyítja az a rövid jelentés, amely szintén megtalálható a járási levéltárban, s melyet Lestyán Mihály akkori bíró készített. Íme ennek szövege:

„Tekintetes jegyző úr

Az ünnepélyen megjelent nemcsak az elöljáróság, hanem az egész község lakossága. Szentmise után tanító urak az iskolában tartottak előadást.

Hidvég, 1937.III.9-én.

Lestyan”

Verssel, misével, himnuszokkal

Mint az a levéltári iratokból kiderül, az iskola igazgatótanítója is rendszeresen jelentést készített a körjegyző számára a politikai jellegű rendezvényekről, a lojalitást dokumentáló eseményekről. Meg kellett ezt tennie annak ellenére is, hogy az itteni iskola egyházi alapítású volt.

1937-ben az említett Masaryk-ünnepen kívül több hasonlóra is sor került még. Május hónapban Beneš elnök születésnapját ünnepelték meg. A Hídvégi Római Katolikus Népiskola igazgatótanítója, Halász János így írt az 58/937. számú levélben, melynek tárgya „Dr. Benes köztársasági elnök úr születésnapja” volt:

„Tekintetes Körjegyző Hivatal Veľká Ves nad Ipľom

Tisztelettel jelentem, hogy Dr. Benes köztársasági Elnök úrnak 53. születésnapját méltó tisztelettel megünnepeltük.

8 órakor szent mise; végén hímnusok.

Az iskolai ünnepélyen Halász János ig. tanító beszédet mondott Elnök úr életéről.

Szavalatok: Elnök úr születésnapjára. Elnök Úr. Elnök úr névnapjára és egyéb hazafias versek.

Ének: Ki az igaz szóból...

Az ünnepély elején és végén himnusok.

A zászló máj. 27-én este 6 órától – máj. 29. reggel 8 óráig kitéve.

Tisztelettel: Halász János

ig. tanító”

A 93/937. számú iratban október 28-ának a megünnepléséről számolt be a tanintézmény vezetője, pontosabban az ünnepség programját írta le az alábbi formában:

„1. vytíčenie štátnej vlajky (Az állami lobogó kitűzése); 2. Zaspievanie štátnych himen (Az állami himnuszok eléneklése); 3. Preslov k dňu 28. októbra v slovenskom jazyku prednesie tr. Močko (Előszó október 28. napjához. Szlovák nyelven előadja tr. Močko); 4. Preslov. V maďarskom jazyku prednesie pán Donovald (Magyar nyelven előadja Donovald úr); 5. Báseň Morho prednesie Sestra Fojtíková (A Mor ho c. verset előadja Fojtíková nővér); 6. Kis honfi. Czibulya Sánor II. évf. tanuló; 7. Hazám. Csery György II. évf. tanuló; 8. Szép hazámat szeretem. Abelovszky Miklós II. évf. tanuló; (…) 25. A szabadsághősök dicsőítése. Varga Margit VIII. évf.; 26 Az én hazám VIII.évf. 27. Hymnusok.”

Kötelező hódolat a „szabadságnak”

A fent említett rendezvényeknek: a politikai ideológiától átitatott, sematikus versek előadásának, a zászlókitűzéseknek, a himnusz énekeltetésének kötelező érvényük volt a magyarság körében, így ezeknek Hídvégen is mélyebb gyökerük volt, szinte a köztársaság megalakulása óta ismétlődtek. Az 1932. március 9-én kelt, 27/932. számú levelében a Köztársasági Elnök úr 82. születésnapjának ünnepléséről adott jelentést az iskolaigazgató.

A köztársaság fennállásának tömjénezése sem maradhatott el. Elsősorban az évente ismétlődő, október 28-i ünnepségek voltak hivatottak ennek eleget tenni. Talán elég, ha csak az 1933-ban tartott ünnepségen előadott versek, dalok közül említünk néhányat: Hódolat a szabadság ünnepén; Minek köszönjük a változást?; Mivel tartozunk a szabadságnak?; Fészek az ágyúcsőben; Tied vagyok, tied hazám; Öreg jó Atyuskánk; Szomorúan zúg-búg az ősz szele…

Azt, hogy a demokratikusnak titulált új államalakulatban mennyire érvényesült a személyi kultusz, ékesen bizonyítják ezek a parancsra szervezett ünnepségek és a róluk leadott részletes jelentések.

Csáky Károly

A teljes írás a nyomtatott Vasárnapban jelent meg!

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk

Koleszterin, a csendes gyilkos

Tablók viadala: tardoskeddi győzelem!

Matečná: A termékek 31 százalékánál tapasztaltak kettős minőséget

Átfogó parkolási politika helyett egyelőre két parkoló lehet fizetős

Renault Kadjar: a francia elegancia

Zdeno Chára lett az év hokisa

Legfrissebb galériák
Olvasta már?