A család költségvetését az iskolára való felkészülés alaposan felboríthatja, s ha a bevétel alig haladja meg a minimálbért (520 euró), alaposan meg kell fontolni, mi az, amit mindenképp meg kell venni, és mi az, ami fölösleges pénzkidobás lenne.

A mai menü: húsgombócleves csirkemellből, baconös sertéscomb, húsos pite, nyári csicseriborsó-saláta és málnás cupcakes

Kedves Olvasóink! Továbbra is várjuk NÉVVEL, CÍMMEL ellátott leveleiket, mégpedig a megváltozott címünkre: Duel-Press, Vasárnap szerkesztősége, P. O. Box 222, 830 00 Bratislava, vagy a vasarnap@vasarnap.com elektronikus címre. A közlésre érdemes levelek beérkezés vagy téma szerint és szerkesztve jelennek meg! Legyen eredményes a következő hetünk is!

Hogy vagytok? Jártatok valamerre kirándulni? Megírjátok nekem, ha igen? Ha nem, azt is elmesélitek, mit csináltok a nyáron?

A lakás legfontosabb tere csemetéink számára a gyermekszoba, amely a kicsik birodalma. Itt alszanak, játszanak, tanulnak, és sok-sok, nevetéssel, vidámsággal teli esemény játszódik le benne. A különféle helyzetek előfordulása miatt fontos, hogy a helyiséget megfelelően rendezzük be.

Az iskolakezdés táján a gyermekszoba átalakításra szorulhat. A leendő elsősök megkapják első íróasztalukat, a felsőbb osztályosokét talán jó lenne nagyobbra cserélni, és a sokasodó könyvek, tanszerek, személyes holmi tárolását is meg kellene oldani.

Erő, nyugalom, bölcsesség és biztonságérzet sűrű esszenciája, ami árad belőle.

Ha létezik a szlovákiai politikában olyan, hogy visszafogott, hűvös elegancia, akkor annak Grendel Gábor a megtestesítője.

A Vasárnapban egész nyáron a gyerekekkel foglalkoztunk, hiszen a szülőknek is leginkább a vakáció alatt van idejük arra, hogy odafigyeljenek, mit olvas, mennyi időt tölt az interneten, mivel foglalkozik a gyermekük.

A rák az egyik legijesztőbb betegség. Keveset tudunk róla, félünk tőle, és nem ok nélkül. Sorra szedi áldozatait, talán nincs olyan család, amelyik ne találkozott volna vele közelről. Sorozatunkban megpróbáljuk ledönteni a tabukat. Nem a daganatos betegségek gyógyítására keresünk megoldást, hanem az általuk okozott lélekfájdalmakat próbáljuk meg enyhíteni.

„Anyám lesz – gondolta Krisztina –, élő anyám. Nem ő hozott a világra, de azért igazi anyám lesz, most már nem vagyok félárva, hallod, Zsuzsa? Én is igazi gyerek leszek (…) Vége az üres estéknek, a tálba bámulásoknak az asztalnál, a házunk megrázza magát, mint a mesében, s a szomorúság és szürkeség lehámlik róla mindörökké. (…) nekem is lesz valódi mamám, mint másoknak. Mindent el lehet majd mondani neki, amit Apának azért mégsem, és amihez Nagymama öreg. Sejtelmeket, félelmeket, reményeket...” (Szabó Magda: Álarcosbál)

Ezt a meghatározást, hogy mostoha, azt hiszem már csak a mesékben használják, és ott is kizárólag azokra a nőkre, akik kegyetlenek és irigyek. Mindig kell a történetbe egy negatív szereplő. Akinek semmi más feladata nincs, csak az ármánykodás. A mesék karaktereinek személyisége sosincs kidolgozva. A szereplők mindig egyfélék. Szerények vagy nagyravágyók. Gazdagok vagy szegények. Kegyetlenek vagy önfeláldozók. Sosem tudjuk meg, hogy az irigy boszorka mindig rossz volt-e, és mérges, esetleg volt olyan idő, amikor kedves és megértő. A mesék ilyenek. A mostohák negatív szereplők. A valóság ennél sokszínűbb és árnyaltabb. Ettől függetlenül, sok mozaikcsalád éli úgy a mindennapjait, hogy a mostoha idegen marad.

Képzeljétek, micsoda meglepetésben volt részem! Kópé bátyám volt az, aki egy jó ötlettel állt elő. El is árulom nektek