Láthatatlan ellenségek

A fonalférgek okozta gazdasági károkat világviszonylatban is a megtermelhető értékek 5-10 százalékára becsülik a szakemberek. Azonban egyes növényféléknél a károk lényegesen nagyobbak is lehetnek. Az intenzívebb hajtatóházakban a talaj-, hő- és nedvességviszonyok kedvező feltételeket teremtenek a talajban élő és onnan támadó fonalférgeknek. A nálunk előforduló parazita fonalférgek életmódja és károsítási formája változatos. A következőkben csak a legveszélyesebb fajtákat ismertetem.

A szárfonalféreg (Dytilenchus dipsaci) által kiválasztott enzimek a növényi szövetek rendellenes növekedését, torzulását, elsatnyulását idézik elő. A kártevő fellépésével utat nyit a bomlasztó mikroszervezeteknek is. A fonalféreg számos gazdanövénye közül a legérzékenyebb kárt a fokhagymatermesztésben okozza, melynek ültetési ideje most van. Népiesen a koszosodásként emlegetett károsodás helyenként és évjáratonként a termesztett fokhagyma 40-50 százalékát is elpusztíthatja. A hagymás virágok termesztésénél sem jobb a helyzet. A jácint, tulipán és más értékes virághagymák nagy része áldozatul eshet a fonalférgek okozta károsításnak. A fertőzött hagymákat átmetszve, azokban gyűrűalakú barnás rothadást láthatunk, találunk. A vegetációs időben a szárban élősködő állatok a föld fölötti rész elöregedésével a hagymába, illetve a hagymafejbe húzódnak vissza, s a nyári tárolás alatt megbetegítik az értékes szaporítóanyagot. Ez a fonalféregfaj a vöröshagymát is megtámadja és súlyosabb esetben a fej fölrepedését, vagy káros fiókhagyma képződést okoz. Védekezésként az ősszel ültetett dughagymát ültetés előtt áztassuk 6-12 óráig a következő vegyszerek valamelyikébe: Sulex 20 (4%), Sulka (5%), Sulika (4%). Csak ilyen kezelés után ajánlatos a hagymát a gombabategségek ellen 20 percig csávázni a következő szerekben: Fundazol 50 Wp (0,2%) vagy Rovral Flo (0,8%). Ha a csávázott hagymamennyiséget nem használjuk fel azonnal, akkor azt szárítsuk meg, ám csak rövid időre tároljuk.

A következő fonalféregfaj is a talajból támadja a növényeket. A gyökérgubacsképzők – a Meoidogyne fajok – a gyökérzetbe jutva zavarokat idéznek elő a tápanyagforgalomban. Ennek következtében a növekedés lelassul és a termésképzés is gyakran hiányos lesz. A kárkép jellegzetes: ha a gyökérzetet a talajból kiemeljük, rajta kisebb-nagyobb megvastagodásokat, gubacsokat találunk. A gubacsfonalférgek nálunk a homokos talajú vidékeken igen gyakoriak és a gyökérzöldségben, paradicsomon, paprikában okoznak tetemes károkat. A megtámadott sárgarépa, petrezselyem eladhatatlanná válik a piacon, a megtámadott paprika pedig apró, értéktelen termést hoz.

Még szembetűnőbb a károsítás, ha a fertőzött területen fóliás hajtatás folyik. Az ilyen védett, magasabb hőmérsékletű termesztőberendezésekben a fonalférgek is jobban érzik magukat és rendszerint hirtelen elszaporodnak. Különösen a paradicsomban és a hajtatott uborkában okoznak jelentős gazdasági károkat.

A fonalférgek ellenni védekezés – nagyüzemi és kisüzemi szinten egyaránt – a talajfertőtlenítésből, de leginkább a különféle termesztéstechnikai rendszabályok betartásából áll. Ha a fóliaház, üvegház talaja fertőzött, feltétlenül végre kell hajtani a talajfertőtlenítést. Nálunk erre a már régóta ismert és jól bevált Basamid granulátumot alkalmazzák. A fertőtlenítés előtt a nedves talajt jól lazítsuk fel, négyzetméterenként 50-60 gramm/m2 vegyszert egyenletesen szórjunk ki, rotációs kapával dolgozzuk be, majd két hétre takarjuk le. A további két hétben a talajt 2-3 alakalommal mélyen forgassuk át segítve így a gázosodott vegyszermaradék eltávozását. A készítmények jó hatásához legalább 20 Celsius fokos talajhőmérséklet szükséges. (A részletes használati utasítás a csomagoláson is fel van tüntetve.) A talajszellőztetés után a vegyszerlebomlás ellenőrzésére bioteszt elvégzését javasoljuk, erre kiválóan megfelel a saláta vagy a mustármag.

A fertőzött talajoknál vetésforgóval nem, vagy csak nagyon korlátozottan védekezhetünk a fonalférgek ellen. A kártevők ugyanis mindenevők. A talaj újrafertőzésének elkerülése érdekében a használt munkaeszközöket is feltétlenül fertőtleníteni kell. A szerszámokat 2-4 százalékos formalinos oldattal mossuk le, a szaporítóládákat, cserepeket forrázással vagy kiégetéssel is fertőtleníthetjük. Ha lehetőségünk van a talajcserére, akkor is fertőtleníteni kell a szerszámokat, növényasztalokat és ágykereteket.

Nagyon fontos feltétel a növényvédelmi szabályok betartása. Erre nem csupán azért van szükség, mert a védekezés költségei tetemesek, hanem azért is, mert az egyes vegyszerek használata utáni kötelező várakozás jelentősen befolyásolhatja a tervezett bevételt. Az uborkahajtatásban a szalmabálás vagy trágyatalpas termesztés ideiglenesen megfelelő védelmet nyújthat. A homoki kertészetekben és általában a kisgazdaságokban, háztáji területeken a védekezés már nehezebb. A legfontosabb szabály: kerülni kell a monokultúrás termesztést.

A fonalféreggel fertőzött fóliasátrakat át kell helyezni biztonságot nyújtó, kártevőtől mentes területre. Jó tudni, hogy már kapni fonalférgeknek ellenálló, hajtatóberendezésekben termeszthető paradicsomfajtákat is. (Ez a tulajdonság mindig fel van tüntetve a vetőmag csomagolásán.) Egyre jobban hódít térségünkben is a biztonságosnak bizonyuló konténeres termesztésmód is.

Összegzésként egy megjegyzés: a felsorolt szabályok betartása jelentős pénzbeli megtakarításhoz vezethet, ugyanakkor csökkenhet a veszélyes, a környezetet is megterhelő növényvédő vegyszerek felhasználása.

A szerző a Központi Mezőgazdasági Ellenőrzési és Fajtaminősítő Intézet komáromi részlegének munkatársa