Kvóták, intervenciós és alapárak

Az Európai Unió agrárszabályozási rendszere az egyes tagországok számára megszabott termelési kvóták alapján működik, minden ország számára a kvóta által meghatározott termőterület és/vagy termékmennyiség egyúttal garanciát is jelent arra, hogy a termelő az árut értékesíteni tudja. A kvóták által megszabott piacszabályozási rendszerben ugyanis a termékértékesítés esetleges zavara esetén intervenciós támogatás lép érvénybe. Ha a szabadpiaci terményforgalomban az adott termék ára az intervenciós alapár alá csökken, az unió kötelezettséget vállal arra, hogy az intervenciós időszakban a felajánlott termékmennyiséget intervenciós áron felvásárolja termelőktől. Az unióban az intervenciós időszak általában november 1-től május 31-ig tart. Az intervenciós készleteket a közösség piacán belül vagy a külpiacokon értékesítik.

Az alábbiakban összzefoglaljuk az egyes termékfajtákra Szlovákia számára megszabott kvótákat.

A gabonafélékből a szlovákiai agrártermelőknek 800 ezer hektárnyi termőterületet szabtak meg kvótaként, ami az átlagosnak vett 4,06 tonnás hektárhozam esetén 3,2 millió tonnányi mennyiségnek felel meg. A termelők számára az unióba való belépés után tonnánként négyezer korona feletti áron adhatják majd el a gabonájukat, a búza minimális tonnánkénti ára ugyanis 101 euro. Természetesen a piaci ár ezt jóval meghaladja, s általában nem csökken 5 ezer korona alá.

A tejtermelésben az ország termelői számára megszabott kvótamennyiség 1 millió 13 ezer tonna, amelyet az egyes régiók termelői között osztanak el. A kvóta teljesítése nem okozhat gondot, hiszen a tejtermelés hazai szintjének fejlesztése nyomán kialakult kapacitások feltehetően képesek a jóváhagyott mennyiség kitermelésére. Az unióban a tejpiac szabályozására évente három intézményes árat határoznak meg: a tej irányárát, amely a 3,7 százalékos zsírtartalmú tejre vonatkozik A 2000-2005-ös időszakra megszabott irányár 3,098 euro/tonna ugyanakkor ez nem a garantált ár. A tejpiaci beavatkozások ugyanis elsősorban a vajra és a sovány tejporra irányulnak meghatározott intervenciós árakkal. A vaj intervenciós ára 32,82 euro/tonna, a sovány tejpor intervenciós ára 20,552 euro/tonna.

Az állattartásban 28 080 húsmarha és 305 ezer juh és kecske kvótázott mennyiségét hagyták jóvá az unióba való belépésünk idejére, ezekre a mennyiségekre az unió által megszabott egyéb feltételek teljesítése alapján közvetlen támogatás is igényelhető lesz. A marhahúspiacon az intervenciós ár 1,56 euro/kg, az R3-as kategóriájú vágott test piaci alapára 2,224 euro/kg. Ha a piaci ár az említett 2,224 eurós alapár alá csökken, magántárolási támogatás lép érvénybe. A hústermelésre hasznosított szarvasmarhák után közvetlen támogatás is igényelhető, mégpedig a bikák után egyszeri 210 euro darabonként, tinók után kétszer 150 euro darabonként. A sertéspiacon két központilag megállapított ár érvényesül: az alapár és az intervenciós ár. Az alapárat minden év július 1-től a rákövetkező év június 30-ig határozzák meg, az E minőségi kategóriába tartozó húsra vonatkozik. Az intervenciós ár akkor lép érvénybe, ha a piaci ár a megszabott alapár 103 százaléka alá csökken. Az intervenciós ár a jelenlegi szabályozás szerint nem lehet alacsonyabb, mint az alapár 78 százaléka és nem lehet magasabb, mint az alapár 92 százaléka. Fontos megjegyezni, hogy a piacon csak a szabályosan nyilvántartott és megfelelő jelzéssel ellátott állatokat lehet értékesíteni.

A cukorpiac szabályozására elfogadott kvóta termelőink számára 207 ezer 432 tonna cukor előállítás teszi lehetővé. A hazai termelés jelenlegi szintje ennél alacsonyabb, de a kapacitások elegendőnek tűnnek a megszabott kvóták teljesítéséhez. Az uniós cukorpiac szabályozásában a termelési kvótát a cukorra, az izoglukózra és az inulinra állapítják meg. A garantált ár csak a kvótán belül megtermelt mennyiségre vonatkozik, a fehér cukor intervenciós ára az előző évekkel megegyezően 631,9 euro/tonna, a nyerscukor intervenciós ára 523,7 euro/tonna. A répatermelők számára kiindulási alapként a cukorrépa alapárát 47,67 euro/tonna-ban határozták meg, ebből számítják ki a répatermelőnek kifizetendő árat, ami a répa alapára és a fizetendő illeték különbsége A, B és C kvótával megszabott mennyiségekre.

A szlovákiai szőlőtermelők számára egyelőre gondot jelent a kvótaként elfogadott 22 ezer 227 hektár szőlőterület biztosítása, hiszen a felmért és nyilvántartásba vett szőlőparcellák nagysága alig éri el a 18 ezer hektárt. Az unió szőlő- és borpiacának szabályozására egyrészt nyilvántartási, adatszolgáltatási és ellenőrzési kötelezettségekre vonatkozó szabályokat alkalmaznak, másrészt az előírásokkal a borpiaci egyensúly fenntartását szorgalmaz-zák. Ezek az előírások kifejezetten az asztali borokra vonatkoznak. A tagállamoknak nyilvántartást kell vezetniük a a szőlőterületekről a fajtaválasztéktól kezdve a termőképességig, ezeket az adatokat általában tíz évenként ellenörzik. A termelőknek pincekönyvet kell vezetniük, és must-, valamint borkészletüket rendszeresen be kell jelenteniük a kormányzat illetékes hatóságának, amely azt az unió központjába továbbítja. A pontos nyilvántartás minden támogatási igénylés alapkövetelménye. (sz)