www.mese.hú

Dunaszerdahely. Lúdas Matyi, Kevély Kereki, A kis gömböc, a Hókirálynő, a Púpos, de Kele, Kótya és Vakarék történetét is láthatták a XXXII. Duna Menti Tavasz második versenynapján az érdeklődők, s ahogy már megszokhattuk a városi művelődési központ színháztermében, ismét volt játék, ahol a csokik és nyalókák mellett Balla Igor Manóház című cédéjét is megnyerhették. Tegnap a dalszövegek szerzője, Kövesdi Károly mobiltelefonon élőben is bekapcsolódott a műsorba, és hallhatta, hogy a közönség milyen rajongással fogadta a harkályról, a sirályról és manókról szóló dalocskákat. Tegnap délután a Mesevárosban az egész lemezt bemutatta a szerző, de emellett japán harcművészeti bemutató, a Levendulaszínház előadása és az Arcok Együttes koncertje is tarkította a programot. A fülledt melegben a legnagyobb sikernek azonban Micimackó légvárcsúszdája örvendett. A gyerekek nagyon élvezik a dunaszerdahelyi kiruccanást, a szálláshelyen még este tizenegy órakor is és már reggel hat órakor tartják a frontot.

Hét előadás szerepelt a tegnapi verseny programján, de igazán kiemelkedő teljesítmény nem akadt közöttük. Voltak, akik hagyták a gyerekeket játszani, sőt alkotótársként kezelték a játszókat (ilyen volt a dunaszerdahelyi Fókusz Gyermekszínpad, akik Jarábik Gabriella irányításával rengeteg ötletet vittek a játékba, ami nem mindig szolgálta a történet megértését), s voltak olyan előadások is, amelyek csak statisztáknak használták a gyerekeket, s ez nem csak a játszók, hanem a közönség érdeklődésével sem találkozott. Sajnos a nagytárkányi Ispiláng Kevély Kereki című előadása nem tudott se a történettel, se a gyerekekkel mit kezdeni. A kassai Bóbita a hét kecskegida és a farkas történetét játszotta modernizált változatban, de a túl sok belterjes ötlet a mese lényegével nem találkozott, s ugyan ki hinné el a számítógépek és a karate világában élő kecskékről, hogy kimetszve őket a farkas gyomrából tovább élhetik megszokott hétköznapjaikat. A klasszikus narratív dramaturgia ellenére megérintette a közönséget a komáromi KISGIMISZ A hókirálynő című meséje, amely nagyon szépen tervezett képi világával és egy-két elmélyült alakítással a színjátszó verseny egyik emlékezetes előadása lett. Ahogy nem hagyhatjuk említés nélkül a két hetényi mesét sem, A kis gömböcben nagyon letisztult eszközökkel dolgoznak, míg A Púpos kalandjaiban a klasszikus színjátszást bábszínházi eszköztárral vegyítve mesélnek el igen élvezetesen egy parabolát közösségek és vallások együttéléséről. (ker)