Vihart kavart Oroszországban a Leviatán nemzetközi sikere

A legutóbb Golden Globe-díjjal és a londoni filmkritikusok díjával jutalmazott Leviatán egy férfi története, aki a távoli Északon, a Barents-tenger partján fekvő városkában szembeszáll a korrupt polgármesterrel, mert megtudja, hogy le akarják rombolni a házát. Az autószerelő Nyikolaj egy régi barátjához fordul segítségért, ám ezzel csak még nagyobb bajt szabadít magára és családjára.    A film alkotói korábban elárulták, hogy a forgatókönyvet részben egy amerikai történet ihlette. Zvjagincev azt írta honlapján: a dráma helyszínének voltaképp nincs jelentősége, "az egyén és a hatalom konfliktusáról szóló történet ugyanis univerzális".    A rendező egy független orosz tévécsatornának elmondta: zavarba ejtette, ahogy az állami televízió vele és filmjével bánik, és "elszigeteltnek" érzi magát. Hozzáfűzte: még Golden Globe-díjához sem gratuláltak hivatalos helyről, pedig utoljára még a szovjet időkben, 1969-ben nyerte el a legjobb idegen nyelvű film Arany Glóbusz-díját egy orosz alkotás, a Háború és béke.     A komor társadalmi drámát csak februárban mutatják be az orosz mozik, ám ez nem gátolja a film körül felcsapó indulatokat. A helyzet arra a szovjet élcre emlékeztet, amely a Borisz Paszternak Doktor Zsivágó című regénye elleni gyűlöletkampányt figurázta ki: "Nem olvastam, de elítélem!".    "Máris heves vitát folytatnak a filmről azok, akik látták a filmet és azok is, akik nem látták. Feltehetően azért, mert a vitázóknak nem a filmről, hanem az országról vannak ellentétes nézeteik" - írta a Gazeta.ru orosz hírportál.    Vlagyimir Megyinszkij kulturális miniszter az Oscar-jelölések napján, múlt csütörtökön ítélte el az Izvesztyija című napilapban a filmet és rendezőjét. Mint kifejtette: a mozi hangulatát "az egzisztenciális reménytelenség" jellemzi és "híre-hamva sincs egy pozitív hősnek". Bár a szereplők jó sok vodkát gurítanak le a torkukon, "nem igazi oroszok".    A miniszter azzal vádolta Zvjagincevet, hogy cinikusan tőkét kovácsol az oroszellenes szólamokból, hogy fesztiválsikereket érhessen el. "Mit szeret Zvjagincev? Az arany szobrocskákat és a vörös szőnyeget, ez teljesen világos" - jelentette ki Megyinszkij, aki annak ellenére ítélte el a filmet, hogy azt részben az állam finanszírozta. Hozzá is fűzte, hogy a jövőben nem fogják az adófizetők pénzét ilyen produkciókra költeni.    A nemzetközi porondon viszont számos elismerést kapott a film. Zvjagincev egyébként már a 2003-ban bemutatott, első rendezése, A visszatérés óta küzd a hazafiságát megkérdőjelező vádakkal. Külföldi sikerei csak olajat öntöttek a tűzre.    A Leviatánt bíráló miniszterhez az ortodox egyház szóvivője is csatlakozott. Miközben elismerte, ő sem látta a filmet, kijelentette, hogy az a nyugati elit szájíze szerint készült és csak a megszokott sztereotípiákat szajkózza Oroszországról.    Az ortodox fundamentalisták között akad, aki a film betiltását követeli, mivel a produkció az orosz klérust is korruptként ábrázolja. "A Leviatán gonosz, és a gonosznak nincs helye a moziforgalmazásban" - hangoztatta Kirill Frolov, egy ortodox csoport vezetője.      A Kreml politikáját támogató elemző, Szergej Markov Twitter-üzenetében úgy fogalmazott: a Leviatán "Putyin-ellenes filmes kiáltvány".    Számos filmkritikus és művészeti szereplő ugyanakkor dicsérte a filmet és leszögezte, hogy a produkcióval szembeni vádak egyszerűen nem állnak meg.    "A művészek nem azért vannak, hogy gyönyörű képet fessenek az orosz nyírfákról, orosz rétekről és orosz tavakról. Ez egyszerűen abszurd. Az a feladatuk, hogy nagyszerű dolgokat alkossanak" - fogalmazott Konsztantyin Bogomolov színházigazgató.