Vidocq

# A francia kalandfilmek ugyan már réges-rég túlvannak virágkorukon, ám még manapság is akad évről-évre valamilyen izgalmakkal fűszerezett, történelmi korba helyezett alkotás, mely mind hazájában, mind külföldön szép sikereket könyvelhet el. Tavaly a látványos Farkasok szövetségére tódult a közönség (mely mellesleg régiónkban is elég szépen szerepelt, később pedig az amerikai box office listákat ostromolta a vártnál jóval magasabb eredménnyel), idén pedig a Vidocq lenne hivatott ezt a célt szolgálni.

Nem sokkal a francia forradalom előtt járunk. Párizs lakosságát különös halálesetek sokkolják, melynek felgöngyölítését a világhírű magánnyomozó, Vidocq (Gérard Depardieu) vállalja. A rejtélyes álarcos elkövetőnek azonban még ezt a briliáns elmét is sikerül tőrbe csalnia: mielőtt Vidocq a kilátástalan helyzetből egy barlang mélyébe vetné magát, utolsó kívánságaként anynyit kér az elkövetőtől, hogy fedje fel kilétét.Egy fiatal újságíró, Étienne (Guillaume Canet) szeretné meglovagolni a szenzációt, és regényt írni a legendás nyomozóról. Vidocq egykori kollégáját hívja segítségül, hogy segítsen felgöngyölíteni ezt az utolsó, lezáratlan ügyét.

A Vidocq alkotói érdekes kísérlettel álltak elő: megelőzve George Lucas-t és a Klónok támadását, elkészítették az első egészestés játékfilmet, melyet digitális kamerával (konkrétan a Sony HDW-F900-asával) vettek fel. A merész vállalkozást egy felemásra sikeredett végeredmény koronázza: az összhatás a néző számára olyan, mintha egy betára rögzített anyagot nagyítottak volna 35 milliméteresre. Pedig az alkotás minden percén látszik a rengeteg pénz, amit ráfordítottak: szinte nincs olyan jelenet, ami ne tartalmazna valamilyen speciális effektust – a trükkök megvalósításáért felelős Pitof (Alien 4 – Feltámad a Halál, Delicatessen) most igazán kiélhette magát. Az olykor merész kameramozgásokat néha határozottan tolakodó közeli képek váltják, míg az effektusoknak teljesen alárendelt cselekmény gyakran inkább nevetségesbe, mint izgalmasba hajlik: gondoljunk csak a főhős Gérard Depardieu mátrixos bunyójára, vagy az idióta befejezésre. Pitof alkotása így tényleg nem több, mint aminek szánták: kísérletezgetés az új technikai lehetőségekkel. Mint film, felejthető fércmunka. (mozinet)

Vidocq (Vidocq), színes, francia film, 100 perc, R.: Pitof, Fsz.: André Dussollier, Gérard Depardieu