Űrfilmek Oscar-közelben

<p>A mozi, különösen annak egy erősen virágzó válfaja &ndash; a tudományos-fantasztikus film &ndash; gyakran rugaszkodik el a bolygónkról, hogy izgalmas kalandozásokat tegyen a világűr végtelenségében. E sci-fik legjava az Oscar-díj közelébe is eljut(ott). A tavaly bemutatottak közül az Érkezést nyolc, az Utazókat pedig két kategóriában jelölték az amerikai filmakadémia idei díjaira.&nbsp;</p>

Az Oscar-díj közelébe került űrfilmek – újak és klasszikusok – közül válogatunk (a teljesség igénye nélkül), arra is választ keresve, hogy a kozmoszban játszódó, az űrlényekkel kommunikáló mozgóképek mit keresnek a Földön kívüli világ(ok)ban. 

A kommunikáció lehetősége Denis Villeneuve rendező Ted Chiang író 1998-as Story of Your Life című novelláját ültette át a film nyelvére. A mozgóképalkotás lehetőségeivel a legjobbat hozta ki az irodalmi alapból és a sci-fi műfajából. Érkezés (Arrival) című művével magas színvonalon elkészített, igényes mozit alkotott. A néző csak kapkodja a fejét a technikai újításokon, hatáselemeken, illúziókon – a különleges hangeffektusokon és vizuális megoldásokon. Villeneuve filmje mégsem azoknak a mozgóképeknek a számát szaporítja, amelyekben minden a fenséges képi világnak rendeltetik alá. Az Érkezés nem lenyűgöző akciókkal hódít. Nincsenek benne képzeletet felülmúló, modellált-stilizált helyszínek, nincsenek pirotechnikától lángoló akciók, és csillagközi fantázialények sem támadnak benne. Ehelyett az Érkezés kreatív gondolkodásra késztető, filozofikus tartalmat kínál. Az amerikai akadémia tagjai bizonyára annak az újszerűségét ismerik el a jelöléseikkel (köztük a legjobb film és a legjobb rendező kategóriában), ahogy ez a vitathatatlanul remek sci-fi bemutatja az emberek és a velük kapcsolatot kereső űrlények találkozását – a Földön. [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"245899","attributes":{"alt":"","class":"media-image","title":"","typeof":"foaf:Image"}}]] Az Érkezés az eltérő civilizációk, távoli galaxisok lakói közötti kommunikáció lehetőségeit keresi. Jelezve, hogy erre – az azonosan értelmezhető kód megtalálására – azért van szükség, mert ha egyszer eljönnek hozzánk az idegenek, akkor nemcsak az lesz a kérdés, hogy milyen szándékkal érkeznek, hanem az is, hogy miként tudunk velük kommunikálni. Az Érkezés eredeti módon mutat be egy feltételezhető helyzetet, amelyben a kapcsolat felvétele, és főleg a közös nyelv megtalálása sorsdöntő lehet. Akár szembesülhetünk is ilyen helyzettel, ki tudja, talán ekképpen vagy ehhez hasonlóan. Hiszen a történt nem az űrben, hanem a Földön játszódik, ide, hozzánk érkeznek titokzatos-misztikus űrbéli lények. Bolygónk tizenkét különböző pontjára különös formájú, hatalmas méretű űrhajókkal ereszkednek le a titokzatos földönkívüliek, és arra várnak, hogy mi, emberek felvegyük velük a kapcsolatot. Az új világ lehetősége Morten Tyldum Utazók (Passen­gers) című sci-fi kalandfilmje az élhetőbb, tökéletes világot keresi az űrben. A digitális technikai eszközökkel, robotrendszerekkel és mindentudó masinákkal felszerelt Avalon nevű gigantikus űrhajó a csodálatos jövőbe szállítja az utasokat. Az út e kolosszális, hipermodern – futurisztikus formájával, szerkezetével, technikai tökélyével elkápráztató – űrjárgánnyal százhúsz évig tart a boldogabb jövőt jelentő célállomásra, ezért az új otthonra vágyó utazókat hibernálják. A fedélzeten több mint ötezren alusszák álmukat speciális ágyakban. Ám a legbiztonságosabbnak tűnő csúcstechnika fogaskerekei közé is kerülhet homokszem. A rendszerbe hiba csúszik, és a program kilencven évvel a megérkezés előtt kiolvaszt egy hibernációs ágyat. A hibernálásból kilencven évvel korábban felébresztett utas e képtelen helyzetben, hogy túlélésének esélyeit növelje, megpróbálja megtalálni és elhárítani a hibát. Felfedezéseivel veszélyesnél veszélyesebb váratlan szituációkkal szembesül. A döntésein nemcsak a saját, hanem az utasok sorsa is múlik. Különösen azután, hogy az űrhajó meteorittal ütközik, és irányíthatatlanul sodródik a semmiben. Morten Tyldum látványos sci-fi kalandfilmje kevésszereplős romantikus, heroikus túlélődráma. Felemelő példázat arra, miként képes győzedelmeskedni ez emberi elme a leglehetetlenebb helyzetekben is: a végtelen semmiben bolyongó, halálszigetté vált űrhajón, távol mindenféle segítségtől. [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"261992","attributes":{"alt":"","class":"media-image","title":"","typeof":"foaf:Image"}}]] Klasszikusok lehetőségei A legfrissebb, vagyis az Oscar-várományos űrfilmek után nézzünk három megkerülhetetlen klasszikussá vált elődöt. Ezek az egyéb, nagy presztízsű díjak mellett Oscarra is jelölt örökzöldek akár kiinduló inspirációt is jelenthetnek újabb mozgóképes űrutazások alkotóinak. Stanley Kubrick 2001 – Űro­düsz­szeia című, a műfaj alapvető darabjává vált alkotását 1969-ben a legjobb rendező, valamint a legjobb látvány kategóriákban jelöl­ték Oscar-díjra. E remekművében Kubrick a maga zord, kimért stílusával, lassú tempóban – elmélkedésre is bőven adva időt – azt vázolta 1968-ban (ekkor készült el a film), hol tart és merre irányul a világ. A film régmúltba helyezett fontos kiindulópontot próbál értelmezni úgy, hogy általa a – tudományos-fantasztikus műfaj akadályokat nem ismerő csatornáival kibontva – a jövőt is igyekszik láttatni. Egykoron a majomemberek fölfedezték a monolitot, amely elindította a fejlődést a Földön. A Holdon, valamikor a jövőben, ugyanilyen monolitot találnak, amely jeleket sugároz a Mars felé. Kubrick látványban izgalmas expedíciót indít, hogy kiderítse, mit hozhat a jövő számára a Holdon felfedezett monolit.  Ron Howard Apollo 13 című űrdrámáját két technikai kategóriában – a legjobb vágás és a legjobb hangkeverés – jelölték Oscar-díjra 1996-ban. Valójában nem sci-fi, hiszen valós eseményt dolgoz fel. 1970. április 11-én az Apollo 13-at azzal a küldetéssel lőtték ki a világűrbe, hogy leszálljon a Holdon. Az űrhajó majdnem elérte a Holdat, amikor a háromfős legénységet egy hibás alkatrész miatt bekövetkezett robbanás megfosztotta az oxigéntől, az energiától és a hajó irányításának lehetőségétől. A tét többé már nem a Hold elérése volt, hanem az életben maradás. Az átélésben cseppet sem zavaró, hogy a végkifejlet az első kockától végig ott lebeg előttünk, hiszen tudjuk, az amerikai Apollo-programnak ez a holdra szállási kísérlete kudarccal végződött. Nem zavaró, hogy ismerjük a feldolgozott eseményeket. Ron Howard ugyanis feszültséget keltve – mert a küzdelemben a tét izgalmát cselesen mégis megteremti –, erősen valós ábrázolással fedi fel az űrhajózás kulisszáit. Ez a kivételes erény érlelte űrklasszikussá a művét.  Alfonso Cuarón 2013-ban bemutatott híres sci-fijét, a Gravitációt (Gravity), melyben (szerepe szerint) George Clooney utolsó és Sandra Bullock első útjára indul az űrbe, a legjobb film, a legjobb női alakítás (Sandra Bullock) és a legjobb látványtervezés kategóriákban jelölte díjára az amerikai filmakadémia. A mesterműnek titulált Gravitációban halálra izguljuk magunkat a két asztronautáért. Az űrállomáson végeznek külső munkákat, amikor egy felrobbant műhold darabjai becsapódnak, s veszélybe kerül az életük. Elszakadnak az űrsiklótól, megszakad a Földdel a kapcsolatuk, és elszabadulva lebegnek a kiszámíthatatlan űrkörülmények között a végtelen univerzumban. Ezt az elszabadult helyzetet, kilátástalan űrbéli állapotokat, a túlélésért vívott hősies küzdelmet Cuarón a legpazarabb technikai megoldásokkal jeleníti meg. Az IMAX 3D hozzáadott értékével (ennél a produkciónál ez abszolút kiemelendő, a komplexitáshoz hozzájáruló szerves elem) a Gravitáció olyan illúziót teremt, hogy a néző szinte a bőrén érzi az űrbéli létezés félelmetes, mégis magasztos élményét. [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"132390","attributes":{"alt":"","class":"media-image","title":"","typeof":"foaf:Image"}}]] Az akciófilm lehetősége Nemcsak sci-fi, hanem űrben játszódó akció-, illetve katasztrófafilm is bekerül néha-néha az akadémiai tagok látókörébe. 1998-ban bombasztikus sikerrel robbant be a moziba Michael Bay akciófilmje, az Armageddon, mely ’99-ben a legjobb vizuális effektusok, a legjobb hangvágás, a legjobb betétdal és a legjobb hangkeverés kategóriákban jelent meg – méltán – az Oscarra jelölt produkciók listáján. Az Armageddonnal soha nem látott pusztító akciók sorával csapott le az űrpokol. Michael Bay világvégefilmjében az elkerülhetetlennek látszó veszélyt egy aszteroida közeledése jelenti. Ha nem sikerül megállítani vagy megsemmisíteni még a becsapódás előtt, bolygónk megsemmisül. Az űrhajózáshoz nem értő, de minden hájjal megkent és mindenre elszánt, kemény férfiakból verbuválódik egy nemzetközi csapat a világ legjobb olajfúró mérnökének a vezetésével, és elindul az űrbe, hogy lyukat fúrjon a Földhöz közelítő égitestbe, és a meteorban elhelyezett atomtöltettel felrobbantsa. Nagy élvezet végigizgulni (újra- és újralátva is) a szedett-vedett űrhajósgárda kiképzését a világmegmentő akcióra. Gigantikus erővel hat ez a gigászi pusztítást bemutató film – és főleg hatott a saját idejében, hiszen azóta fényévekkel előrehaladt a filmtechnika. A jövő lehetősége 2017-ben sem maradunk nívós mozis űrutazás nélkül. A francia rendezőmágus, Luc Besson invitál izgalmas bolygóközi utazásra. A Valerian és az ezer bolygó városa (Valerian and the City of a Thousand Planets) című sci-fi akciófilmjének hőseivel szelhetjük át az űrt – feltehetően nem akármilyen virtuális élményben részesülve. [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"264736","attributes":{"alt":"","class":"media-image","title":"","typeof":"foaf:Image"}}]] Luc Besson kedveli a különös világokat. A nagy kékség (Grand bleu) című, 1988-as munkája kultfilmmé vált. Borzongató történetének hőse egy szabadtüdős búvár, aki a szabadmerülési bajnokságokon a bálnák „testvéreként” egyetlen lélegzetvétellel merül alá az óceánok univerzumába. Ezt követően egy-egy mozi erejéig a párizsi metró futurisztikus univerzuma, majd az ötödik elem misztikus ereje is megérintette Luc Bessont. Legújabb mozgóképes úti célja pedig Alpha, a lélegzetelállító intergalaktikus város. Egy folyamatosan növekvő metropolisz, ahova a világegyetem minden pontjáról érkeznek lakók. Ezernyi különleges faj él itt ideális körülmények között. Csakhogy a háttérben láthatatlan erők munkálkodnak, amelyek hatalmas veszélyt jelenthetnek az Alphán élő közösségre. Ezért Valerian és Laureline, az univerzum rendjének fenntartásával megbízott két különleges ügynök galaktikus utazásra indul, azzal a fontos küldetéssel, hogy megmentsék az ezer bolygó városát.Irány tehát az intergalaktikus Alpha! A francia film szlovákiai bemutatóját nyárra tervezik. De előtte még – február 26-ig – az Oscar-gálára összpontosítunk. Latolgatjuk a jelölt alkotók és alkotás, köztük az Utazók és az Érkezés esélyeit. FILMEK, MELYEKRE TÉNYLEG ÉRDEMES BEÜLNI 2017-BEN
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!