Új épületet keres a könyvtár

Zsok Gizella: „Az utóbbi években az olvasói taglétszám mintegy ötezer fő volt, fele-fele arányban gyermekek és felnőttek.”Vas Gyula felvételeA Tiszti Pavilon eddig általuk használt termeiben ugyanis szeptembertől oktatás folyik majd, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem kihelyezett részlegének további osztályai kapnak itt helyet. A város nem tud saját tulajdonban lévő, a célnak megfelelő ingatlant felajánlani, jelenleg tehát nem tudni, hová költözik majd a könyvtár. „Több épület szóba került, de döntés még nem született. Mi mindenképpen a város központjában szeretnénk megfelelő épületet találni, a Tiszti Pavilonban felszámolásra kerülő részlegünket ugyanis nagyon sok idős ember látogatja – mondta Zsok Gizella, a DMK igazgatója. – Ők naponta bejönnek, átolvassák a napi sajtót, igénylik ezt a szolgáltatást.”

A Tiszti Pavilonban található fiókján kívül – a városi képviselő-testület döntése értelmében – a Duna rakpartján lévőt is át kell költöztetnie a könyvtárnak, ugyancsak az egyetem terjeszkedése miatt. A két helyen összesen mintegy 85 ezer könyv, folyóirat, kiadvány kapott eddig helyet, vagyis a 160 ezres könyvtári állomány több mint fele. Az 1988-ban átadott központi épületben csupán 50 ezer kötetet tárolnak, az épület szerkezetére hivatkozva a statikusok nem engedélyeznek többet. A könyvtár büszkeségét, a 40 ezer kötetből álló, Szlovákiában egyedülálló történeti gyűjteményt, amelynek több száz darabja még a 16-17. századból származik, a szűkös anyagi körülményekhez képest megfelelő módon tudják raktározni. Az állomány restaurátori felmérését a Nemzeti Kulturális Alapprogram pályázatán nyert pénzből tavaszszal kezdik meg.

„Az utóbbi években az olvasói taglétszám mintegy ötezer fő volt, fele-fele arányban gyermekek és felnőttek – tájékoztatott Zsok Gizella. – Pénzhiány miatt sajnos évek óta nem tudtuk bővíteni a könyvállományunkat, a folyóiratokat viszont igyekeztünk biztosítani. Napilapokat, folyóiratokat 190 példányban fizetünk elő. Mindenképpen meg szeretném említeni, hogy a Komáromi Nyomda az egyedüli, amely teljesíti az idevágó törvény kötelespéldányról szóló előírásait, és rendszeresen küldi számunkra a náluk kiadott valamennyi folyóirat egy-egy példányát. Nagy segítséget jelent az is, hogy a tatabányai megyei könyvtártól húszfajta társadalomtudományi és irodalmi folyóiratot kapunk. Fenntartónk, a kerületi hivatal tavaly decemberben folyósított először 100 ezer koronát könyvvásárlásra. Első hallásra talán komoly összegnek tűnik, de ismerve a jelenlegi kínálatot és az árakat, egyáltalán nem sok ez a pénz. Tudni kell azt is, hogy nekünk lehetőleg mindent két nyelven kell megvásárolnunk.”

Az olvasási szokásokkal kapcsolatban Zsok Gizella megjegyezte, hogy nagyon sok munkanélküli tér be hozzájuk átnézni a napilapokat. Az éves tagsági díj mindössze 60 korona (gyerekeknek 20 korona), ennek fejében akár naponta is betérhet hozzájuk az olvasó, és bármelyik részlegük szolgáltatását igénybe veheti. A diákok elsősorban a kötelező olvasmányokat keresik. A könyvtár számára gondot jelent viszont, hogy a klasszikus irodalmon kívül iskolánként, sőt tanáronként változik az előírt kiegészítő irodalom, és a diákok bizony nem mindig találják meg náluk a kért köteteket. Új igényeket támasztanak a könyvtárral szemben a városban működő egyetemek. Az igazgatónő elmondása szerint a nagyszombati műszaki egyetemmel, amelynek már több éve működik kihelyezett kara a városban, jó az együttműködésük, a szükséges jegyzetek több példányban megtalálhatók a könyvtárban. A közelmúltban felvették a kapcsolatot a budapesti műszaki egyetem könyvtárával is, és reményeik szerint onnan is megkapják a diákok számára nélkülözhetetlen szakirodalmat.

Talán a könyvtárosok tapasztalják leginkább, hogy nagyon keveset olvasnak a diákok. A Harry Potter-láz azonban nálunk is megtette hatását, az igazgatónő szerint sok gyermek emiatt a könyv miatt iratkozott be a könyvtárba, és ha már egyszer-kétszer megfordult náluk, remélhetőleg más könyveket is kézbe vesz. „Egyértelműen megmutatkozik a reklám hatása, a könyv és a film körüli kampány – mondta. – A felnőtteknél ugyanezt tapasztaljuk A Gyűrűk ura esetében, ezt a könyvet húsz év alatt talán négyen-öten olvasták, most pedig várakozólistát kell rá készítenünk. Mindezek alapján csak azt mondhatom, nagyon jó lenne, ha a mosóporok és egyéb termékek mellett a könyvreklámok is helyet kapnának a tévécsatornákon. Biztos vagyok benne, hogy nőne az olvasási kedv. Csak hát a könyv »nem üzlet«, legalábbis nem rövid távon, a hosszú távú befektetésekre pedig ma kevesen gondolnak.”