Tizenegyedik Klikkfest Érsekújvárott

Azok, akik tíz évvel ezelőtt elkezdtek fesztiválokra járni, és megtetszett nekik, most úgy gondolják, hogy ők is tudnak hasonló rendezvényeket szervezni. Szerintem ez az idén csúcsosodik, és csak kevesen maradnak állva. Sokan könnyelműen belevágnak, nem is sejtik, milyen nehéz feladatra vállalkoznak. A fesztiválrendezők kézikönyvének első bekezdése azt írja, hogy soha ne hívj meg olyan zenekart, amelyre nem gyűjtötted össze a pénzt. Többen úgy kalkulálnak, hogy majd a jegybevételből fedezik a kiadásokat. Ez hatalmas hiba! A jegyekből származó bevételre nem szabad alapozni! Ahogy a múltban is előfordult, később tudatosítják, hogy nagy fába vágták a fejszéjüket, és hatalmas veszteséget halmoznak fel, így a következő évben nem is próbálkoznak, elmegy tőle a kedvük. Magyarországon ez már régen nem így működik. Azt hiszem, van mit tanulnunk a magyarországi kollégáktól.

Tehát lesznek botrányok, látványok bukások.

Valószínűleg. Talán több is, mint tavaly. Az elmúlt években nem egy fesztivál jelentős veszteséggel zárt. Ezért nem kellene minden rendezvényt megszámozni, mert könnyen előfordulhat, hogy az első után nem lesz második.

A Klikkfest hogyan tud lépést tartani a többivel, esetleg kiemelkedni az átlagból?

Nagyon fontos, hogy megtudjuk, mire van igény, mik a látogatók kívánságai. Az internetes honlapunkon van egy fórum, ahová bárki beléphet, megoszthatja velünk és a többiekkel a véleményét.

Itt főleg kritizálnak benneteket, alig olvastam dicsérő szót.

Valóban, de ezekből is leszűrjük a tanulságot. Sokan a szemünkre vetik, hogy hazai magyar fesztivál miért hív meg szlovák előadókat. Fontosnak tartom leszögezni, hogy mi soha nem neveztük magunkat szlovákiai magyar fesztiválnak, csak azt mondtuk, hogy ez a hazai magyarok legnagyobb fesztiválja. Ez nem azt jelenti, hogy csak magyar zenekaroknak adunk teret, ez a kezdetektől így van. A többség ezt kifogásolja a fórumunkon, de tíz fesztivállal a hátunk mögött elmondhatom, hogy soha semmilyen probléma nem adódott ebből. A magyar és szlovák nemzetiségű látogatók teljes egyetértésben buliznak. Az arányok ugyan változtak, az elmúlt négy-öt évben több lett a szlovák zenekar. Azért alakult így, mivel a magyarországi együttesek elvárnak egy bizonyos szervezési szintet. Ahogy említettem, Magyarországon jóval igényesebbek a fesztiválok, ezért az előadók követelései is nagyobbak a szervezők felé. Megmondják, hogy milyen legyen a színpad, a hangosítás, még az őrző-védő szolgálat munkájába is beleszólnak. Ezt csak akkor lehet biztosítani, ha van megfelelő számú fizető vendég. Mi azt szeretnénk, hogy ne csak két-háromezer magyar fiatal jöjjön el, hanem a környéken élő szlovákok is. Minél több a vendég, annál magasabb színvonalú fesztivált lehet szervezni. Az internetezők gyakran összehasonlítanak bennünket más hazai fesztiválokkal, és felteszik a kérdést, hogy miért nincs még több híres fellépő, nemzetközi sztár. Sajnos a nagy cégek, szponzorok nem a dél-szlovákiai régiót, hanem más területeket más fesztiválokat, részesítenek előnyben. A támogatási csatornákat sem sikerül elcsípnünk. Azt kifogásolják, amit az internetezők. A magyarországi alapítványoknak nem elég magyar a fesztiválunk, a hazaiaknak pedig nem elég szlovák. Pályáztunk sok helyen, de csak aprópénzt kaptunk. Magunk erejéből ezt tudjuk összehozni. De azt hiszem, idei sztárvendégünk, Julian Marley, Bob Marley fia nem kis név a szakmában, a honlapján látható, hogy kizárólag nagy fesztiválokon lép fel Európa-szerte. Nagy esemény lesz ez a zene, ezen belül is a reggae rajongóinak.

A helyszínnel már megbarátkoztak a látogatók? Tavaly gyakran lehetett olyan hangokat hallani, hogy sokkal jobb volt Kamocsa.

Sőt, vannak olyanok, akik az első helyszínünket, Szímőt követelik vissza. Ebben nagy szerepe van a nosztalgiázásnak. Aki tíz évvel ezelőtt részt vett a szímői fesztiválon, az minden bizonnyal szívesen emlékezik rá vissza, hiszen fiatalabb volt. Kamocsa az én szívemhez is közel áll, ám azt a helyszínt is kinőttük, a kemping nem tud kétezernél több embert befogadni, így olyan helyszínt kellett keresnünk, ahol még többen elférünk, és az érsekújvári sziget tökéletesen megfelel erre. Egyre szebb, egyre tisztább a helyszín, bizonyára az idén már jóval kevesebben fogják visszasírni Kamocsát és Szímőt. A helyi atlétikai klubtól béreljük a szociális helyiségeket, tavaly sajnos nem voltak megfelelő állapotban, sokan panaszkodtak. Az idén szerződést kötöttünk a klubbal, így nem történhet meg, hogy a zuhanyozóban a lefolyók eltömődnek.

Beszéljünk a programról.

Szokás szerint a csütörtöki nap ingyenes, a fő attrakció a Rómeó Vérzik-koncert lesz. A fesztivál hűséges látogatói jól tudják, hogy érdemes már az első nap eljönni, mert a legjobb sátorozó helyek, az árnyékban már ekkor elkelnek, s utána csak a napon marad hely. Pénteken a Zanzibar, a Hooligans, a Kispál és a Borz, szlovák részről a Horkýže Slíže, Pavol Hammel és a Prúdy játszik. Hammelék még soha nem léptek fel Érsekújvárott. A második nap nagy durranásának ígérkezik Peter Lipa koncertje. Szombaton a rock, a blues és a reggae kap főszerepet, fellép a Tunyogi Rock Band és Deák Bill Gyula, aki az elmúlt időszakban egészségi állapota miatt ritkán lépett színpadra, de most már szerencsére minden rendben van, így újra nyomul. Koncertet ad a hazai IMT Smile, a Karavana, a Ska Pra Šupina, és ahogy említettem, Julian Marley. Az idén egy külön sátra lesz a blueszenének, a nagyszínpad mellett lévő kisebb színpadot pedig összevontuk a diszkósátorral. Dupla akkora lesz, mint tavaly, napközben és este a rockzenéjé lesz a főszerep, éjjel pedig tánczene fog szólni.

Ahogy nézem az étlapot, az idén is sok amatőr zenekar kap teret.

Mindig nagy fejtörést okoz, hogy mely amatőr együtteseinknek biztosítsunk lehetőséget a bemutatkozásra, ugyanis legalább tízszer annyi a jelentkező, mint ahányan felléphetnek. Kéthetes fesztivált kéne rendeznünk ahhoz, hogy minden jó zenekar helyet kapjon. És akkor még nem beszéltem azokról, amelyeknek bemutatkozó anyaga a kukában végzi, mert vannak gyalázatosan rossz zenekarok is. Arra helyeztük a hangsúlyt, hogy minden stílus helyet kapjon. Igyekeztünk a legjobbakat kiválogatni. Aláírom, hogy ez szubjektív lett, Sajtos Feri zenei ízlését fogja tükrözni, mivel őt bíztuk meg ezzel. Itt szeretnék elnézést kérni azoktól a zenekaroktól, amelyek nagyon jók, de nem kerülhettek be.

Az ilyen és hasonló fesztiválokra általában a fiatalok, a diákok látogatnak el, a többségüknek nincs anyagi bevétele. Gondolom, ezt is figyelembe kell venni. Mennyire emelkednek az árak a tavalyihoz képest?

Igyekszünk megmaradni olcsó fesztiválnak, a tavalyi árakat nem akarjuk túllépni. Tizenöt korona volt a sör, remélhetőleg az idén sem lesz drágább, a belépőjegy ugyanúgy háromszázötven korona elővételben, a helyszínen egy százassal több. De természetesen nemcsak a diákokra számítunk, hanem az idősebb generációra is, hiszen Vašo Patejdl, Pavol Hammel és Peter Lipa nem elsősorban a fiatalok, sokkal inkább a negyvenesek és az idősebbek kedvencei. (y)