Tallózás a Kalligram legújabb számában

Az elsőbe Markó Béla, G. István László és Vida Gergely versei kerültek, a másik műfordításokat hoz, három fiatal román költő (Dan Sociu, Diana Geacar és Razvan Tupa) verseit László Noémi, Gerevich András, Mestyán Ádám és Csobánka Zsuzsa tolmácsolásában.
A számot Centauri regényrészlete (Gigászi karsztalakzat) és Turi Tímea novellája vezeti be, a versek közt Pénzes Tímea prózája kapott helyet.
Nem jelzi a lap, de nyilván csak részletet kapunk Moses Isegawa kisregényéből (Két csimpánz, Török Viktor fordítása); ez a már szinte klasszikus témát kínálja: majomszemszög emberi környezetben, erősen szarkasztikus stílusban. Ezt az epikai részt két kortárs szerző novellája színezi, Szöllősi Mátyásé (Reggeltől reggelig) és Necz Dánielé (Kórlapok) – mindháromnak a tudomány, pontosabban az orvostudomány(a kutatás,akórház) ésa vele szemben kiszolgáltatott páciens a közös nevezője, meg a képzelet (álom) és a valóság közti igen képlékeny,megfoghatatlanhatár.
Az irodalomtörténeti rész Gogol köpönyegéből bújik elő (Gogológia; ifj. Tóth-Barbalics István esszéje), snemegyéb,mintsokszálonfutó, mintegy jegyzetlapokból kirakott kollázs. Nem Gogolt, hanem Csehovot idézi, mégis jól illik hozzá Vlagyimir Krjukov esszéje (Önrendelkezési kísérlet; Gyürky Katalin fordítása). Az ilyen Krjukov-szöveghez hasonló, közéleti-társadalmi, szociológiai-kulturális önelemző írások szerintem finoman és csak helyeselhetően bővítik-árnyaljáka folyóirat fő ismérveit.
Csapó Csaba tanulmánya (A szépség utáni vágy Tennessee Williams legcsehovibb színművében) Williamsnek teljes életművét vizsgálva a Kishajók, vigyázat! című darabját elemzi (ezt a tavalyi nyárutón hozta folytatásokban a Kalligramháromszáma). A (lapban tavaly pertraktált) közéleti Kosztolányi után nagyszerű olvasmány Lukács Margit (Kosztolányit is említő) tanulmánya: „Alázatos, engedelmes tagtárs”. Pirandello irodalmi és közéleti szerepvállalásai az olasz fasizmus idején – arról, hogyan reked meg Pirandello az „apolitikus fasizmus”zsákutcájában.
Muskovits Eszter tanulmánya (Az erotikus vámpír) Byron egy (1819-es, A vámpír című) novelláját teszi meg a mai irodalmi vámpírképekegyik fő támpontjául.
A kritikai szekcióban Farkas Péter új kisregényét (Kreatúra) Fábián Emese recenzálja, Németh Marcell a Mikor eljön az idő című Maurice Blanchot-kisregényt (Bende József fordítása), Kinda Gabriella a Gyerekek háborúja című Florina Ilis-regényt, Darvasi Ferenc pedig a Tollvonások című Bíró-Balogh Tamáskötetetismerteti.