Szerette a világ, mégsem volt boldog

Évek óta már csak fájó hírek jöttek róla. Rosszra fordult a sorsa. Két házassága végződött válással. Életének harmadik társa csúnyán cserben hagyta. Két lánya közül az egyik életre szóló csalódást okozott számára. Kapcsolatuk meg is szakadt. Másik, örökbefogadott lánya tartott ki mellette. Ő viselte gondját, amíg viselhette. Hana Brejchová egyszer majdnem bent égett a lakásában. Gyertyát gyújtott, elaludt mellette. Lángra kapott a szőnyeg, égtek a lakkozott bútorok. Kórház, pszichiátria, öngyilkossági kísérlet, házi gondozás. Egy idősotthon ápolási részlegén végezte.

Megélte a legnagyobb sikert is, amit színésznő megélhet. Mindent a szerencséjének köszönhetett. Nem egy összetartó családba született. Nyolcan voltak testvérek. Nyolc gyerek között ő volt a hatodik a sorban. Nem hajtották égbetörő vágyak. Színészi pályára nem is gondolt. Akkor sem, amikor a nála hat évvel idősebb nővére, Jana Brejchová már népszerű színésznő volt.

Élete akkor vett hatalmas fordulatot, amikor Milos Forman beleszeretett Janába. Az ő kapcsolatuk azonban nem sokkal később meg is szakadt. Anélkül, hogy Jana egyszer is dolgozott volna az ifjú titánnak kikiáltott, később Oscar-díjas rendezővel. Nem így Hana Brejchová. A barátság családi körben született meg. Jana Forman hűtlensége miatt új párt választott magának, Hana pedig szoros baráti viszonyba (és plátói szerelembe) keveredett a Fekete Péterrel már korábban sikert aratott rendezővel. Így lett az Egy szöszi szerelme női főszereplője 1965-ben, s ezzel együtt a kor cseh új hullámának fényes csillaga. A Szöszi, akit egy kisvárosi táncmulatságon elcsábít, majd őszinte érzelmeket színlelve ágyba csal egy fővárosi ficsúr, utána pedig tesz egy könnyelmű ígéretet neki, hogy ha Prágában jár, keresse fel őt, várni fogja. A naiv vidéki lány pedig kis bőröndjével a kezében elindul a cipőgyár munkásszállójáról, hogy felkutassa új élettel kecsegtető zongoristáját. Prágában azonban senki nem várja.

Milos Forman filmje magasba röpítette az akkor elsőfilmes színésznőt. Forman finom érzékkel hívta elő belőle a kívánt figurát.

Az Egy szöszi szerelmét külföldön is hatalmas elismerés fogadta. Világsiker lett a film. A hazai bemutató után, 1965 novemberében csak a barrandovi filmgyár vezérkara izgult, hogy megismétli-e vajon Milos Forman korábbi filmje, a Fekete Péter sikerét, de amikor látták, hogy még rá is duplázik, nem álltak az alkotók útjába, hogy a világ legrangosabb fesztiváljain mutathassák be munkájukat. Forman a szocialista rendszer legrangosabb állami kitüntetésében, Klement Gottwald-díjban részesült, amely 20 ezer korona jutalommal járt, s az egy filmrendező éves fizetését tette ki akkor. 1966-ban már a New York-i filmfesztivál nyitófilmje volt a Szöszi, de eljutott Cannes, London, Moszkva és Velence seregszemléjére is. Oscar-díjra és Arany Glóbuszra jelölték.

Hana Brejchovát Velencében ünnepelték meg igazán. Élete végéig büszkén emlegette, hogy a zsűri értékelése szerint lekörözte Claudia Cardinale az évi alakítását.

A Szöszi magyar hangja Halász Judit lett, aki ma is lelkesen mesél: „Mi ezzel a történettel szereztünk tudomást a cseh új hullámról, arról a nagyon erős csapatról, amelynek tagjai új színt vittek a csehszlovák szocialista filmgyártásba. Reggel nyolcra hívtak a szinkronstúdióba, hogy nézzem meg a filmet, mielőtt a hangomat adnám Hana Brejchovának. A szinkronrendező csak annyit mondott: cseh film, menni fog, nem kell izgulni! De a férjem, Rózsa János fél füllel hallott valamit arról, hogy a cseh filmek nagy változáson mennek át, ezért ő is kijött velem a szinkronba, hogy lássa a Szöszit. Zseniális volt a film. Első látásra beleszerettünk. Gyerünk, essünk túl rajta, hajtott később a szinkronrendező, én viszont tudtam, hogy ezt semmiképpen nem lehet elkapkodni. Időbe telt, míg elhitettem vele, hogy ez mégiscsak egy fontos, értékes alkotás. Három-négy évvel a főiskola befejezése után talált meg ez a felkérés. Lehet, hogy Jana Brejchová csinosabb és szexisebb volt akkoriban, mint a húga, én mégis azt mondom: Hana a helyén van a filmben. Forman minden szereplőjének megtalálta a leghitelesebb alakját. Az a vidéki lány, akivel ez a történet megesik a filmben: Hana Brejchová. Tökéletesen fedi a figurát.”

Később azonban épp ez lett a feszültség forrása Jana és Hana között. A film óriási sikere, az elsőfilmes húg páratlan színészi teljesítménye. Ezzel együtt az is, hogy Forman ekkora lehetőséget kreált Hanának, és a forgatás után is kapcsolatban maradtak. „Hanácska-Napocska!” Amerikából küldött leveleiben így szólította meg egykori színésznőjét az akkor már világhírű rendező, aki 1984-ben bemutatott, nagyrészt Prágában és Kromeřížben forgatott, nyolc Oscar-díjat nyert filmjében bécsi udvarhölgyként szerepeltette barátnőjét. Meg is látogatta őt minden alkalommal, ha Prágában járt. Jana ezt rossz szemmel, sőt féltékenyen nézte. Sosem tudta túltenni magát azon, hogy a húga megkapta Formantól azt, amire ő hiába vágyott: a mindent meghatározó, örökre emlékezetes filmszerepet. Kettejük közül ugyan ő filmezett többet, Hanának erre ritkábban volt alkalma, de a nézők őt is egy életre megszerették.

Előbb Jana, évekkel később Hana került idősotthonba. Utóbbi még tett egy kísérletet, hogy a harag legapróbb szikráját is eloltsa kettőjük között. Frissen sült kaláccsal ült le nővére ágya mellé, aki csak annyit mondott neki: „Nem akarlak látni!”

A nyolcvannégy éves Jana Brejchová magatehetetlenül fekszik ott, ahol húga utoljára meglátogatta. Hana Brejchová hetvenhét évesen halt meg nemrég. Lélekben már korábban elment.

A szerző a Vasárnap munkatársa