Szalay Zoltáné az idei Madách-díj

Sivatagi só című regényéért részesült Madách-díjban Szalay Zoltán, míg a műfordítói kategóriában György Norbert kapta meg az elismerést Ivan Medješi Evészet (Jedenie) című elbeszéléskötetének magyar nyelvre való átültetéséért. A két díjazott szerdán, a pozsonyi Zichy-palotában vette át a legfontosabb hazai irodalmi elismerést.

A díjat az Irodalmi Alap (Literárny fond) osztja ki, melyhez 2023-ban csatlakozott a Bázis – Magyar Irodalmi és Művészeti Egyesület Szlovákiában társszervezőként. 

Kiemelkedő színvonal jellemezte a 2025-ös köteteket

A Jitka Rožňová vezette háromtagú zsűri összesen húsz, 2025-ben megjelent kötetet értékelt. Öt hazai kiadó nevezett köteteket a díjra: 

az Abacus+, a Pozsonyi Kifli, a Kalligram, a Madách Egyesület és a Womanpress. 

Az eredeti alkotások kategóriájában 4 verseskötet és 9 prózai mű szerepelt, köztük esszékötet, útleírás és ifjúsági regény is. A szlovák nyelvről magyar nyelvre fordított művek kategóriájában 7 műfordítás közül választotta ki a zsűri a Madách-díjast és a két nívódíjast.

A zsűri szerint a beküldött könyvek minősége kiegyensúlyozott és magas szintű volt idén, ez a megállapítás a magyar nyelven írt eredeti művekre és a műfordítói kategóriára is érvényes. A zsűri külön kiemelte, hogy a beküldött művek között nemcsak elismert szerzők könyvei, hanem debütáló írók alkotásai is szerepeltek, ami a szlovákiai magyar irodalom generációk közötti folytonosságáról is tanúskodik.

Csallóköz a rendszerváltás idején és két verseskötet

A magyar nyelven írt eredeti művek fődíjasa, Szalay Zoltán Sivatagi só című regénye a Madách Egyesület gondozásában jelent meg. 

A regény cselekménye a rendszerváltást megelőző és az azt követő időszakban játszódik egy csallóközi faluban. 

Műfaját tekintve ikerregényről van szó, melyben a történetet elsőként egy kisfiú, majd a nevelőapa szemszögéből ismeri meg az olvasó. Az alkotás emellett lexikonregény és felnövéstörténet is, melyben a tizenéves narrátor szövegét alfabetikus sorrendbe rendezett kifejezéseket magyarázó novellák építik fel. A zsűri laudációja így szól:

„A regény központi motívuma a víz – ennek csallóközi megfelelője a Duna, melyet mitikus jelentésrétegekkel ruház fel a szerző, míg a zárt határokon túli tenger a szereplők szabadság utáni vágyakozásának, elvágyódásának metaforájaként funkcionál. A regény a kisebbségi lét szemszögéből mesél a rendszerváltás időszakáról: a társadalmi kirekesztettség, az elnyomás, az igazságtalanság, az illúzióvesztés, az ismeretlennel való találkozás, az öröklött sémák és traumák lényegi elemekként jelennek meg Szalay groteszkbe, abszurdba hajló prózájában. A feldolgozott időszakot, témáját, stílusát és műfaját tekintve a Sivatagi só a szlovákiai magyar irodalom kiemelkedő alkotásaként kerülhet be az irodalmi kánonba.”

A Madách-nívódíjat két verseskötetnek ítélte oda idén a zsűri. Nívódíjban részesült Forgács Miklós Nyálbúvár, illetve Nagy Hajnal Csilla Majdnem ésszerű távolságból című kötetéért – mindkét verseskötet a Kalligram gondozásában látott napvilágot. Forgács intim, önfeltáró lírája gyakran súrolja a groteszk és az abszurd határát, míg Nagy Hajnal Csilla költészetét mélyen áthatja az elmúlás közelségének élménye és a gyász.

Ruszin szerző fordítása, mágikus realizmus és kísérletező próza

A műfordítói kategóriában Ivan Medješi vajdasági ruszin szerző kötetének magyar fordításáért ítélte oda a zsűri a Madách-díjat. A 2019-ben Anasoft-litera díjjal jutalmazott eredeti szöveg nyelvi érdekessége, hogy ruszin nyelven íródott, ám szlovák fordításban jelent meg úgy, hogy a szövegben az eredetiből megtartott ruszin kifejezések is helyet kaptak. Ez a nyelvi helyzet izgalmas lehetőséget kínált a kötet magyar fordítójának, György Norbertnek. Az Evészet című kötet hat novellát tartalmaz, melyek 

„az emberi ösztönöket ábrázolják, azonban az evés itt nem korlátozódik pusztán a gasztronómia területére” 

– fogalmazott a zsűri.

„A szöveg fontos eszközei a túlzás, a groteszk és bizarr elemek használata, valamint – amint azt a cím is jelzi – a gasztronómiai sokk. A szöveg szándékosan eklektikus és díszes, ám mindvégig megőrzi lendületét, meglepő fordulatait és olvasmányosságát, miközben merész kísérletező kedvének köszönhetően határozottan kitűnik a többi szerző prózái közül. György Norbert fordítása dinamikus és sokrétű nyelvi környezetet teremt, amelyben az archaikus és dialektikus kifejezések mellett a szleng is helyet kap. A fordító figyelemre méltó nyelvi kreativitással adja vissza a novellák fekete humorát és naturalisztikus jellegét, miközben a magyar fordítás hűen ragadja meg azok egyedülálló kifejezőerejét és hangulatát” 

– olvasható a zsűri laudációjában.

A műfordítás kategóriájában kijáró két nívódíjat Böszörményi Péternek és Mészáros Tündének ítélte oda a zsűri. Böszörményi Péter Lukáš Cabala Spomenieš si na Trenčín? című kötetének fordításáért kapta meg az elismerést, amely Emlékszel majd Trencsénre? címmel jelent meg az Abacus+ gondozásában. A regény a mágikus realizmus és a realista elbeszélés elemeit vegyíti. Mészáros Tünde pedig Macsovszky Péter Tantalópolis című, formai szempontból rendhagyó kötetét ültette át magyarra. A Kalligram gondozásában megjelent műfordítás experimentális próza, melyben a szerző szokatlan módon használja az interpunkciót – meglepő helyeken szakítja meg mondatait, szokatlan ritmust kölcsönözve a szövegnek.