Russell Crowe akár duplázhat is

Alig egy hét múlva, március 24-én adják át a Los Angeles-i Kodak Theater-ban az Oscar-díjakat. Az amerikai filmakadémia hetvennegyedik alkalommal ítéli oda az elismeréseit, a 2001 novemberében megnyitott épület első alkalommal szolgál a rendezvény színhelyeként. Az est házigazdája, immár negyedik alkalommal, Whoopi Goldberg lesz.

Idén nem csak a fekete komika biztosítja az esemény „színességét“, hiszen az Oscar-statisztikusok nem felejtenek el figyelmeztetni: 1972-ben fordult elő utoljára, hogy legalább három fekete színészt jelöltek Oscar-díjra a legjobb főszereplők kategóriáiban. Akkor Paul Winfield, Cicely Tyson és Diana Ross volt versenyben, idén Will Smith, Denzel Washington és Halle Berry lehet végső befutó. Ennek ellenére a férfiak mezőnyében aligha születik feketeamerikai siker: Will Smith, aki az Ali című filmben az évszázad sportolójának megválasztott Mohamed Alit alakítja, valamint Denzel Washington, aki a Kiképzés című moziban egy munkája során az utca farkastörvényeit érvényesítő zsarut játszik, elsősorban Russell Crowe-val kénytelen szembenézni. Az ausztrál színészt két éve A bennfentessel jelölték, akkor lemaradt a szobrocskáról, tavaly a Gladiátorral már győzni tudott. Most az Egy csodálatos elmében John Nasht, a skizofrén matematikust alakítja, s esélyeit némiképpen csak a tavalyi győzelem halványítja. Ugyanakkor az ismételt győzelem sem példa nélküli az Oscarok történetében, hiszen nem is olyan régen Tom Hanks a Philadelphia hozta sikert a Forrest Gumppal is képes volt megismételni. A férfiak között formálisan versenyben van a lassan örök menyasszony Sean Penn – az I Am Sam című filmben egy gyengeelméjű férfit játsszik, s itt van Tom Wilkinson, aki A hálószobában című kispolgári drámában a kritikusok szerint fantasztikus alakítást nyújt.

Halle Berrynek (aki a Monster’s Ball című filmben egy elítélt feleségét alakítja, aki viszonyt folytat az egyik rasszista fegyőrrel) a női mezőnyben van némi esélye – legalább anynyi, mint a többieknek: Judi Denchnek (az Iris című életrajzi filmben az Alzcheimer-kóros írónőt, Iris Murdochot játssza), Nicole Kidmannek, a Moulin Rouge sztárjának, Sissy Spaceknek (A hálószobában) vagy Renée Zellwegernek (akinek jelölése a Bridget Jones naplójában megformált szerepéért meglehetős meglepetés). Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, talán a hölgyek esetében a legnehezebb megsaccolni, éppen milyen irányba mozdul el a kritikus pillanatban az akadémiai tagok értékítélete. Mivel a legjobb film címéért a legnagyobb eséllyel versengő alkotás – az Egy csodálatos elme – első számú női szereplője, Jennifer Connelly a női mellékszereplők mezőnyét erősíti, idén szinte kizárható az az eshetőség, hogy a győztes film hullámai lökik a győztes színésznő kezébe az Oscar-szobrot. A további tényezők közül számításba jöhet, hogy a szavazók életműdíjként ítélik oda a kitüntetést – ebben az esetben a korosabb, hollywoodi mércével számítva igényes filmekben domborító Dench és Spacek párharca várható. Ha fiatal tehetség mellett szavaznak, Halle Berry esélyei nőnek, akinek pozícióját az is erősítheti, hogy szeptember 11. után kimondottan jól mutatna egy az amerikai nemzet egységét demonstráló ifjú színes bőrű hölgy a nyertesek között. Kidman Oscar-győzelmére a Golden Globe átadása körül többen fogadtak volna, mint mostanában, bár a minta az ő esetében is adott: ha tavaly nyerhetett Julia Roberts, Nicole diadala sem lehetetlen. A Moulin Rouge jelölése önmagában is figyelemre méltó, hiszen 23 éve az első musical, amelyet a legjobb film kategóriájában Oscar-díjra jelöltek. (1979-ben a Mindörökké zene című Bob Fosse-filmet jelölték a díjra, ám végül nem kapta meg az aranyszobrocskát. Musical utoljára 1968-ban nyert Oscart, akkor az Oliver! diadalmaskodott.) A Moulin Rouge főszereplője egy angol író, aki a századfordulón Párizsba érkezik, s a Moulin Rouge-ban beleszeret a legszebb kurtizánba. A bár angyalát azonban kiszemeli magának egy érzéketlen, ám dúsgazdag herceg... A Rómeó és Júlia ausztrál rendezője, Buz Luhrmann újra felfedezte a musical műfaját, s a giccs határán mozogva tökéletesen keverte a harmadik évezred kezdetének zenei és művészeti eszközeit a korhoz illő kosztümmel.

Ha a számokat tekintjük: minden idők második legtöbb jelölésével (tizenhárommal) idén A Gyűrűk Ura: A Gyűrű Szövetsége vezeti a listát; második holtversenyben az Egy csodálatos elme és a Moulin Rouge, melyeket nyolc-nyolc kategóriában terjesztettek fel Oscarra; hét jelölést tudhat magáénak a Gosford Park; ötöt-ötöt pedig A hálószobában és az Amélie csodálatos élete című film. A Gyűrű Szövetsége című Tolkien-adaptációt az elmúlt évek legbátrabb filmes vállalkozásának tartja a szakma: Peter Jackson rendező rekordösszegű pénzből a trilógia mindhárom részét egyszerre forgatta le Új-Zélandon. Az első rész három órában meséli el a hobitok, tündék, törpök, varázslók, emberek, orkok történetének kezdő epizódjait. A film legnagyobb fegyverténye, hogy képes a számítógépes elemeket eldolgozni az alkotásban, éppen ezért a technikai kategóriákban minden bizonnyal tarolni fog. Az viszont, hogy a szereplők közül csak a Gandalfot alakító Ian McKellen van versenyben a legjobb férfi mellékszereplők között, a film és a rendező esélyeit is csökkenti.

A hálószobábant viszont a négy színészi kategóriából háromban jelölték: a főszereplő Tom Wilkinson és Sissy Spacek mellett Marisa Tomei a legjobb női mellékszereplőnek járó díj egyik várományosa. A hálószobában sztorija szerint a Fowler család köztiszteletben álló tagja Maine kispolgári közösségének. A férfi sikeres orvos, a ház asszonya tanárnő, egy szem fiuk az egyetemre készül. Az Amerikai szépségből megismert külvárosi idill azonban törékeny. Mikor a fiú kapcsolatot kezd egy idősebb asszonnyal, aki egyedül neveli gyermekét, felborul a béke. Todd Field elsőfilmes rendező számára a jelölés önmagában hatalmas kitüntetés. Talán az öt film közül ezért ez a legkevésbé esélyes a díjra.

Annál esélyesebb az Egy csodálatos elme: az élet írta, könnyes-hősies történet, amely a kritikusok véleménye szerint közepes alkotás, Russel Crowe-nak köszönheti a sikerét, valamint a meggyőző médiakampánynak, melynek hála kis híján elhisszük, hogy az opusz valóban a „legmagasabb szintű alkotás”.

S itt van még az Altman-opusz, a Gosford Park. Valamikor a harmincas években egy amerikai producer érkezik egy angol vidéki birtokra, ahol a brit arisztokrácia jeles képviselői gyülekeznek, hogy meghallgassák a hollywoodi filmes terveit egy készülőben lévő klasszikus krimiről. Agatha Christie-t követve azonban hamarosan történik egy gyilkosság, s a házban magára marad a tizenöt potenciális gyilkos.

Hogy lesz-e legjobb film a Gosford Parkból, kérdéses, Altman azonban Ron Howard (Egy csodálatos elme) mellett a rendezői díj fő esélyesének számít. Versengésükbe emberi számítások szerint csak David Lynch szólhat bele, aki legújabb „film noirjával“, a Mulholland Drive-val került a jelöltek közé; Peter Jackson és Ridley Scott (idén mint A sólyom végveszélyben című háborús mozi rendezője) várhatóan nem sok vizet zavar majd. (as)

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?