Részletek Kossuth alkotmánytervezetéből (1851) és Duna-konföderációs elképzeléséből (1862)

Az egy nemzetiséghez tartozó honpolgárok nemzetiségi érdekeik elômozdítása végett társaságba állnak községenkint, képviselet útján kerületi egyleteket képezendenek, s a kerületeket egy köz nemzeti egyletbe összeforrasztandják; adnak magoknak olly szerkezetet, a mint nekik tetszik; választanak nemzeti főnököt, címezendik ők vajvodának, hospodárnak, a mint tetszik; egyesítendik, ha úgy tetszik, nemzeti társas egyletükkel egyházuknak, iskoláiknak kormányzatát; csinálnak magoknak szabályzatokat, kormányozandják egyletüket ezen szabályok szerint, szóval társas önkormányzati teljes szabadsággal gondoskodandanak mind azon erkölcsi s társas érdekek elő mozdításáról, miknek öszvegét „nemzetiségnek” nevezzük. Ezen egyesületnek nincs semmi köze az állammal, s az államnak nincs semmi köze ő vele. Az állam nem kíván tölle egyebet, mint hogy gyűlései nyilvánosak legyenek.

A község szabad és független községi ügyeinek igazgatásában. Szerkezete a közszavazat (suffrage universel) sérthetlen jogára van alapítva. [...] Minden község időszakonkint maga határozza meg, milly nyelven viendi a községi igazgatást; jelentéseit, levelezéseit a megyéhez, kérelmeit a kormányhoz, törvényhozáshoz azon nyelven intézi; válaszokat, határo- zatokat a megyétől s megye útján a kormánytól azon nyelven veszen, mellyet a megye magára nézve megállapított, de ha ezen nyelv nem ugyan az volna, melly a községé, a megye hasábosan fordítást fog közleményéhez csatolni. Azonban az alkotmány biztosítja a kevesebbség számára egyénenkint azon jogot, hogy panaszt, kérelmet a községhez saját nyelvén intézhessen s a községi bírák előtt magát saját nyelvén védhesse. A községi nevezet mellőzhetlen feltételei közé tartozik a legalább is egy elemi község-iskola alapítása. [...] Ezen iskola a község igazgatása alatt áll. Annál fogva a tannyelvet is a község határozza meg. De a tanítási és tanulási szabadságot biztosítja az alkotmány. [...] Minden egyes ember is joggal bír iskolát nyitni (nyilvánossági ellenőrség alatt), s mindenkinek joga van iskolát választani. [...] A kormány a községgel egyenesen nem közlekedhetik, a községhez egyenesen nem intézhet rendeleteket. Az illető megye útján kell ezt tennie. Ez szükséges, miszerint a község oltalmazva legyen a kormány részérőli minden kényuralom ellen.

A megyék számát s határait a törvényhozás határozza meg. Ha csak fontos ok nem forog fen, a historiai felosztást nem tanácsos változtatni. [...] A megye áll a megyebeli községek által közszavazat útján választott képviselőkből, kik azonban megbízóik által mindig visszahívhatók. A megyei közgyűlés a választás utáni első összeüléskor többség által elhatározza, minő leszen a megyei közigazgatás nyelve a jövő választásig. Azon fog levelezni a kormánnyal (ha azon nyelv nem a magyar, magyar fordítást is ragasztván hozzá), s a kormánytól is hasonló módon veszen feleletet s rendeleteket. Eredetinek mindig azon szöveg vétetik, melly a megyének hivatalos nyelve. De a kevesebbség jogának itt is, mint a községben, tiszteletben kell tartatni. Mindenki szólhat saját nyelvén a megyei gyűlésekben, s panaszokban, kérelmeknél, ügyvédletnél a megye, megyei tisztviselők s megyei bíróságok előtt kiki saját nyelvét használhatja. A megyének a bíróságok számára tolmácsokról gondoskodni kötelessége.

Dunai Konföderációs elképzelés (1862)

Azon országok mindenkép sajátlagos viszonyai, melyek a Kárpátok és a Duna, a Fekete és az Adriai tenger közt feküsznek, nagyon megnehezítvén egy egységes állam alakulását, kívánatos, hogy az e tájakon elterülő régi történeti államok egymással szövetségre lépjenek, melyet „Dunai szövetség”-nek lehetne nevezni. A közösen érdeklő tárgyakon kívül, miket a szövetségi hatóság intézne, minden állam törvényhozása, igazságszolgáltatása és közigazgatása teljesen független lenne. ... Az új közjogi rend alapja a dunai tartományokban az egyes népek szabad beleegyezése volna, akár egy törvényalkotó gyűlés, akár az általános szavazat alakjában. ĺgy például Erdély lakói általános szavazattal fognák eldönthetni, vajjon hazájuk egy legyen-e Magyarországgal? vagy legyen politikailag egyesülve Magyarországgal, közigazgatásilag pedig különválva attól, vagy végre csak szövetségben legyen Magyarországgal és a többi szövetséges állammal, mint maga is autonom állam, teljes egyenlőségi alapon? Részemről csak egy föltételt kötnék ahhoz, ha Erdély autonom állam s a szövetségnek, mint ilyen, kívánna tagja lenni; azt tudniillik, hogy Erdély és Magyarország közt personalis unio létezzék a közös fő személyében. ... Az esetre, ha a keleti kérdés a keresztyén népek függetlenségével találna megoldatni, kívánatos, hogy Szerbia s a többi délszláv országok szintén belépjenek a dunai szövetségbe, mely esetben a Kárpátoktól a Balkánig terjeszkednék s állana: Magyarországból, Erdélyből, Romániából, Horvátországból s a netán Szerbiához csatolandott tartományokból stb.

Közösen érdeklő ügyek lennének: a szövetségi terület oltalma, a külpolitika, a külképviselet, a kereskedelmi rendszer, oda értve a kereskedelmi törvényhozást, a vám, a fő közlekedési vonalak, a pénz, a súlyok és mértékek. ... A törvényalkotó gyűlés fogja eldönteni azt is, vajjon a szövetségi gyülekezet (parlament) csupán egy kamarából álljon-e avagy kettőből, mint az amerikai Egyesült-Államokban. Utobbi esetben a képviselőház választatni fog, az egyes államok népességi aránya szerint. A senatusban a nagy és kis államok egyenlő számú tagok által lesznek képviselve, a miben a kisebb államokra nézve kitűnő garantia rejlik. A végrehajtó hatalmat egy szövetségi tanács gyakorolja. [...] A szövetség hivatalos nyelve fölött a törvényalkotó gyűlés fog határozni. – A végrehajtó, úgy a törvényhozó hatalom gyakorlatában minden tag saját anyanyelvét használhatja. A szövetségi hatóság székhelye váltakozva majd Pesten, majd Bukarestben, egyszer Zágrábban, másszor Belgrádban lesz. Azon államnak, a hol a szövetségi hatóság tartózkodni fog–- feje lesz egyidejűleg a szövetségi tanácsnak és a szövetségnek is ideiglenes elnöke. Minden egyes állam otthon oly alkotmányt ad magának, a minő érdekeivel leginkább megegyezik, természetesen azon föltétellel, hogy ez alkotmány elvei a szövetség által szentesített elvekkel ne ellenkezzenek.