Nem biztos, hogy mindenki egyetért, számomra azonban úgy tűnik, hírnév tekintetében az animációs filmesek a mozgógépes szakma „mostohagyerekei”.
Rendezte: Nepp József
Nem biztos, hogy mindenki egyetért, számomra azonban úgy tűnik, hírnév tekintetében az animációs filmesek a mozgógépes szakma „mostohagyerekei”. Mert míg az általuk életre keltett figurák nagy népszerűségnek örvendenek, magukat az alkotókat ritkán övezi a közönség rajongása, s nevük sem mond mindig sokat az átlagembernek. Hacsak nem olyan megszállott néző, hogy a rajzfilm végén még a stáblistát is végigböngészi. Gyerekkoromhoz Nepp József neve mondókaszerűen hozzátartozott, hiszen neve nagyon sok rajzfilm végén olyan volt, mint a mondat végén a pont. Rendezte: Nepp József. De ha ez a kedves olvasóknak még nem sokat mond, talán elég annyit hozzátennem: Gusztáv, A Mézga család vagy a rokonszenves erdei pszichiáter, Doktor Bubó. Gusztáv, a jelentéktelen kisember, aki mindig pórul jár, és aki által egy kicsit a saját gyarlóságainkon is nevethetünk, a magyar animáció klasszikusának számít. S vajon van-e valaki magyar nyelvterületen, aki ne követte volna figyelemmel a Gusztáv „rokonának” is tartott Mézga Géza, valamint felesége, a nagyravágyó Paula, bakfislányuk, a cserfes és flegma Kriszta és fiuk, a koravén, meghökkentő újításokkal előrukkoló Aladár történetét. Mézgáék hihetetlen sikerét mi sem jelzi jobban, mint hogy a család történetét több sorozatban is figyelemmel kísérhettük, sőt figurái még csokipapírra is kerültek – pedig hol volt még akkor a marketing meg a piacgazdaság. A Dr. Bubó-sorozat is felejthetetlen figurákkal gazdagította a magyar rajzfilmet. Ami ezeknek a Nepp József rendezte, jó humorú, szórakoztató sorozatoknak nagy erénye: gyereket, felnőttet egyaránt oda tudtak szögezni a képernyő elé. De ugyanígy említhetném a mester műhelyéből Koós János és Hofi Géza szellemes rajzfilmklipjét, a Megalkuvó macskákat is, amelynek „macskásított” magyar slágereit is sokan dúdolták annak idején.
A hetvenéves Nepp József munkái a magyar animáció legjobb darabjai közé tartoznak, ő maga pedig a szakma nagy öregje, mindenese, hiszen nemcsak rendezett, hanem háttért is festett, forgatókönyvet írt (pl. a Macskafogók című egész estés rajzfilmét), tervezőként is dolgozott. Munkásságának elismerését az a tény is jelzi, hogy ő a műfaj egyetlen Kossuth-díjasa. De gyanítom, minden díjnál értékesebb lehet számára az, hogy rajzfilmjeinek népszerűsége máig töretlen.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Korábbi cikkek a témában
2005. 05.25.
MOZIMŰSOR MÁJUS 26 – JÚNIUS 1.
2005. 05.25.
Menekülés a borzongásba
2005. 05.25.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.