Próbálkozás az adósság törlesztésére

A első Csehszlovák Köztársaság magyar irodalmának vizsgálata volt a témája annak a tudományos konferenciának, amelyet a Szlovákiai Magyar ĺrók Társasága rendezett pénteken Pozsonyban, a Madách Posonium Könyv- és Lapkiadó Kft. pozsonypüspöki székházában.

A tanácskozás indítékául az szolgált, mondta bevezetőjében Koncsol László, a társaság elnöke, hogy tizenhárom esztendő telt el a (cseh)szlovákiai magyarságot magába záró államalakulatok legutóbbi, sokadik rendszer- és impériumváltása óta, s reményeik szerint ebben az bő egy évtizedben elegendő friss tudás, szempont, vizsgálati módszer és gondolat halmozódott fel ahhoz, hogy a bel- és külföldi szakemberek a vizsgált korszakot elfogulatlanul, szabadon értékelhessék.

Fried István professzor a konferencia témája kapcsán megjegyezte: az Európai Unióba való belépés révén várhatóan felértékelődött az a a múlt, amelyet az elmúlt ötven-hetven-nyolcvan évben igyekeztek elfelejtetni. „Ezt az Osztrák–Magyar Monarchia hagyományának is lehetne nevezni, de akár a többkultúráltság, többnyelvűség megneveződésének és artikulációjának.” Természetesen a konferencia nem vállalkozhatott arra, hogy átfogó képet adjon a két háború közötti időszak irodalmáról. Születtek ugyan kiváló munkák a korról – talán elég, ha csupán Turczel tanár úr máig alapműként számon tartott munkájára, a Két korszak mezsgyéjénre utalunk –, ám az annyira gazdag és sokrétű, hogy akár kutatók tucatjainak biztosíthat a jövőben évekre, évtizedekre szóló elfoglaltságot. A tudományos tanácskozás a teljes korkép helyett a két háború közti csehszlovákiai magyar irodalom alkotóinak, közéleti személyiségeinek pályaképét próbálta izgalmas adalékokkal pontosítani.

A tanácskozás egyik „főszereplője” a vágújhelyi születésű, többkultúrájú közegben nevelkedett Neubauer Pál volt, akinek életével, munkásságával két előadó is foglalkozott. Konferencianyitó, érdekfeszítő előadásában Fried István a Prágai Magyar Hírlap munkatársaként, valamint magyar és német nyelvű regényei révén ismert Neubauer élet- és alkotói pályáját vázolta fel, az akkori közép- és nyugat-európai irodalmi irányzatok kontextusába helyezve. Emellett olyan, családi hagyományok útján öröklődött információkat is megosztott a hallgatósággal, amelyeknek tudomása szerint talán már csak egyedül ő van birtokában. Neubauer Pállal, pontosabban a szerző regényeivel foglalkozott előadásában a fiatal irodalmárnemzedéket képviselő Gál Éva, aki a két világháború közötti csehszlovákiai magyar regénnyel kapcsolatos kutatási eredményeit is közzétette dióhéjban.

Kocur László, a hazai irodalomkritika fiatal, meghatározó személyisége, aki Darkó István egyik novelláját elemezte behatóan, arra a kérdésre is megpróbált válaszolni, mi lehet az oka annak, hogy bár a fiatal irodalomtörténészeknek címezve el-elhangzik a „felhívás”, hogy talán ők azok, akikre a korszak alapos feldolgozásának feladata vár, ezek a munkák egyre késnek. Kocur László szerint az egyik gond az, hogy nagyon sok, a két világháború között megjelent magyar szöveg, mű nem elérhető a kutatók számára (vajon akadnak kiadók, amelyek pótolják a hiányt?), másrészt azt is meg kellene vizsgálni, milyen mértékben oktatják a szóbanforgó korszakot a hazai magyar tanszékeken.

Turczel Lajos a kassai születés szlovák újságíró, Anton Straka teljesebb portréját rajzolta meg előadásában. Annak az Anton Strakának, aki lelkes ápolója volt a szlovák– magyar irodalmi kapcsolatoknak, és nagy kedvelője József Attilának.

A húsz esztendővel ezelőtt Stuttgartban elhunyt Peéry Rezső munkásságához Tóth László szolgált adalékokkal, nem csupán a fiatal író bontakozó személyiségéről, világnézeti útkereséseiről, családi hátteréről festett érzékletes képet, hanem kitért Peéry és társai, valamint a Fábry Zoltán között Az Út szerkesztése kapcsán kialakult konfliktusra is.

Filep Tamás Gusztáv, a kiváló magyar művelődéstörténész előadása, melyet Maléter Istvánról, a Pécsett született és Eperjesen elhunyt jogakadémiai tanárról, íróról, publicistáról, közéleti személyiségről nem a kor irodalmával foglalkozott – az eszmetörténet szálán kapcsolódott a konferencia anyagához, amely egyébként Koncsol László ígérete szerint könyv alakban is megjelenik, a Madásh-Posonium kiadásában.

A csehszlovákiai magyarság irodalmának első korszakával szemben mérhetetlen az adósságunk – mondta Kocur László előadásának bevezetőjében. Remélhetőleg akadnak olyan vállalkozó szellemű szakemberek, akik ha lassan is, lépésről lépésre, de hozzálátnak ennek az adósságnak a törlesztéséhez.

Komárom. Gazdasági, jogi, szociológiai és politológiai kérdésekkel kíván foglalkozni a most indult magyar nyelvű társadalomtudományi folyóirat, a PONT, amelyet szombaton mutattak be Komáromban. Lelkes Tünde szerkesztő tájékoztatása szerint az új folyóirat évente 2-3 alkalommal fog megjelenni, és a fiatal hazai magyar doktoranduszoknak szeretnének benne publikálási lehetőséget biztosítani. Az első szám írásai a következő témákkal foglalkoznak: a szlovákiai magyarok integrációja, a kisebbség fogalmának meghatározása a szlovák–magyar kapcsolatokban, a média feladata a demokratikus társadalomban, a romák eredete a tudomány és a legendák tükrében, az Európai Unió agrárpolitikájának története. (TASR)