Poézis fotókkal megjelenítve

Török László korai alkotókorszakának mindenképpen legkiemelkedőbb darabja A család című kép. Nem véletlen, hogy a pozsonyi kiállításon is jelen van. „1972 óta végleges a kapcsolatom a fotográfiával – fogalmaz Török László. – Ekkor készítettem A család című képemet, ami egyfajta kiindulási és meghatározó pontja volt a fotográfiai gondolkodásomnak.”

E jeles darabon kívül bekerültek a pozsonyi válogatásba a fotográfus irodalmi ihletésű kompozíciói is, amelyek – amiként a kiállítás kurátora, Kincses Károly fotótörténész megállapítja – nem illusztrálják a verseket, hanem maguk is poétikusak. Ugyanúgy itt vannak a Bari Károllyal készült Cigányok sorozat egyes darabjai, amelyeken a megörökített alanyoknak nem a szegénységét, elesettségét mutatta meg, hanem a bennük lakó emberit, a mást, a különbözőt. És itt vannak a kiállításon a gyűrött matériából, drapériák mögül előtűnő, izgalmasnál izgalmasabb, szebbnél szebb, ironikus környezetbe helyezett aktok. Ízelítőt ad a tárlat az égszínkék és barna monokróm, valamint a redukált színvilágú fotókból is. Azokkal a sajátos szín- és formavilágú kompozíciókkal, torzított, koptatott, elmosott háttérből fókuszba emelt képekkel szembesülhet a látogató a Pozsonyi Magyar Intézet kiállítótermében, amelyek az életmű ikonikus darabjaiként rögzültek a fotó iránt érdeklődők vizuális emlékezetében. Aki pedig most ismerkedik Török László képi világával, az a Pozsonyba elhozott, életműből válogatott anyagból képet alkothat a művész majd fél évszázados pályájáról. 

Kincses Károly méltatása szerint Török László kiállítások, könyvek, filmek, nyári workshopok szervezésével fontos szereplője a magyar fotográfiai életnek. Nevével összefügg a Salföldön lévő pajtájában 1991-ben létrehozott Pajta Galéria – e kiállítási hely a mai napig működik. „Itt élem őszikéimet, és igyekszem jó pár befejezetlen fényképemet e csodálatos környezetben ezüst alapú hordozóra menteni” – fogalmaz Török László.