Palócföld, 2010/3.

Továbbra is Mikszáth szolgáltatja a Palócföldhöz az apropót: a lap idei harmadik számában erről nemcsak Tőzsér Árpád esszészerű tanulmánya árulkodik igencsak szemléletesen (Zrínyi Miklós Artúr király udvarában. Jegyzet a Mikszáth-szövegek „intertextualitásáról”), hanem az „ezek a kedves kis portékák” című szépprózai összeállítás is. Ebben három tárca s novella kapott helyet: Tóth Krisztináé (Tímár Zsófi muskátlija), Grecsó Krisztiáné (Messze szakadna. Mellettem elférsz) és Ficsku Pálé (Akinek nemet mondtak).

A folyóirat, hagyományainak megfelelően, költészettel indul: Dukay Nagy Ádám versei mellett Nyerges Gábor Ádám egy hosszúversét s Ádám Tamás (Tőzsérnek ajánlott) versét olvashatjuk. Van továbbra Szávairatok is: Szávai Attila újabb elbeszélésének címe: Villanyóra, villám, villamos.

Igen jó blokkot alkot a Próza és vidéke rovat is; ebbe most egy regényrészlet került (Tétényi Csaba: Violet Cox arca, Szalay Zoltán egészen kiváló novellája (A kinevezés) és Kiss Zsolt Mikszáthot többszörösen megidéző, parttalanul kanyargó mondatok alkotta elbeszélése.

G. Komoróczy Emőke tanulmánya Nagy Pál vizuális művészetét járja körül nagy körültekintéssel (A labirintus bejárása), Baráthi Ottó pedig Brunda Gusztáv piac- és közvélemény-kutatóval beszélget (Helyi gazdaság, helyi társadalom) a térség (Nógrád és Salgótarján) gazdasági és társadalmi állapotairól: „Nem az elavult struktúrát, működésképtelen rendszert akarták megváltoztatni, hanem előnyöket akartak kijárni a meglévő rendszer továbbéltetéséhez és működtetéséhez. A politikai és önkormányzati vezetés koncepciótlansága, a felkészületlensége, tétovasága és tudásának hiánya vezetett a pozícióvesztésünkhöz, végül leszakadásunkhoz is.”

Földi Péter (a Kép-tér rovatban) Lizsnyánszky Erzsébethez (1945–2009) írt levele a salgótarjáni születésű képzőművészhez és művészetfelfogásáról szól, s egyfajta fogódzó a grafikus-festő alkotásaihoz, melyekből a lap kívül-belül alapos válogatással szolgál.

Könyvrecenzióból és kritikából ezúttal kilenc fért bele a lapba. Nagy Csilla a legutóbbi Tőzsér-verseskötetet (Csatavirág) mutatja be, Koós István a Bog című Csobánka Zsuzsa-verseskötetet, Halmi Nikolett Erdődi Gábor verseskötetét (Vénusz-udvarlás. Don Quijote metamorfózisai), Bedecs László az Almák című, kortárs bolgár elbeszélők antológiáját, Mizser Attila Dobos Marianne interjú-, emlékezés- és portrékötetét (Sorsfordító karácsonyok. 1944, 1956, 1989), Gréczi-Zsoldos Emikő a Leleplezett mellszobrok (Nyomozások Kazinczy birtokán) című többszerzős tanulmánykötetet, Csukovits Anita az Egy palóc pásztor öröksége (Gyurkó Pál számadókanász faragásai) című könyvet, Lengyel Ágnes etnológus monográfiáját, Bolvári-Takács Gábor Popély Gyula legújabb összefoglaló munkáját (Felvidék 1914–1920), Handó Péter pedig a Matúz Gábor rendezte dokumentum-játékfilm dvd-változatát (A legbátrabb város). (Somogyi Juhász Péter)